Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A néma levente

2013.05.28

 

 

heltai-jeno.jpg

 

 

Heltai Jenő

1871. VIII. 11. Budapest - 1957. IX. 3. Budapest

Költő, író, újságíró, színidirektor

 

Heltainak már korán megmutatkozik írói tehetsége és első írásait - verseit, 14 éves korában publikálják. A jogi tnulmányait elhagyva, újságírással foglalkozik, először a Magyar Hírlap, a Hét,  a Pesti Hírlap, míg végül a Pesti Napló munkatársa lesz. Heltai katonai pályára lép és sokat utazik, Párizs, London, Bécs, Berlin, Isztambul. Az 1900-as évek elején titkári állást vállal a Vigszínháznál, majd 1929-től a Belvárosi Színház, 1932 - 34 között pedig a Magyar Színház igazgatója lett. A háború és a német megszállás elől külföldre menekül zsidó származása miatt, és csak 1945-ben tér haza és áttér a katolikus hitre. Sikers író és műveit rendszeresen játszák, írásait kiadják és több kitüntetésben /Francia Becsületrend, Kossuth-érdemrend, Kossuth-díj / is részesül. Gazdag, termékeny írói pályája 1957. szeptember 3-án ér véget mikor hosszas betegség után  elhunyt. A Kerepes úti temetőbe helyezték végső nyulagomra.

Műveit a mai napig játsszák az ország számos színpadán, írásai több kiadást éltek meg és a filmipar is felfedezte öket magának.

 

Versei:

Modern dalok 1892.

Kató 1894.

Fűzfasíp 1913.

Szabadság 1945.

Elfelejtett versek 1947.

 

Ismertebb művei:

János vitéz / versek Kacsóh Pongrác daljátékához / 1904.

A Tündérlaki lányok / novella - színmű / 1914.

Ismeretlen ismerősök / novella / 1943.

Jaguár / regény / 1914.

A 111-es / regény / 1920.

Family Hotel / regény / 1913.

Naftalin / színmű / 1908.

A néma levente / színmű / 1936.

Lumpáciusz Vagabundusz / színmű / 1943.

Déryné / film dalok szövege / 1951.

Szépek szépe / színmű / 1956.

 

Filmek:

A 111-es 1937.

Jaguár 1967.

Hungária Kávéház 1976.

Naftalin 1978.

A száztizenegyes 1982.

A néma Levente 1983.

 

 

 

                                  

zilia.jpgHíres Ziliák:

Bajor Gizi 1936. 1945.

Ruttkai Éva 1962. 1966.

Szegedi Erika 1966.

Bánsági Ildikó 1982.

Sunyovszky Szilvia 1983.

Udvaros dorottya 1989.

Kováts Adél 1992.

Ráckevei Anna 1996.

Gregor Bernadett 2002.

Nyertes Zsuzsa 2005.

 

 

 

 

 

 

 

Híres Agárdi Péterek:                                                 

Törzs Jenő 1936.agardi-peter.jpg

Timár József 1945.

Szakáts Miklós 1962.

Biskey Tibor 1966.

Sztankay István 1982.

Szélyes Imre 1983.

Bubik István 1989.

Gáti Oszkár 1989.

Borbiczki Ferenc 1992.

Kelemen Csaba 1996.

Mihályi Győző 2002.

Moravec Levente 2005.


 

 

 

 

Híres Beppók:beppo.jpg

 

Bilicsi Tivadar 1962.

Szatmári István 1962.

Csákányi László 1966.

Gálvölgyi János 1982.

Székhelyi József 1983.

Újlaki Dénes 1989.

Reviczky Gábor 1992.

Lippai László 1996.

Bede Fazekas Szabolcs 2002.

Kerekes József 2005.

 

 

 

 

 

 

beatrix.jpgHíres Beatrix-ok:

 

Sándor Iza 1962.

Pécsi Ildikó 1966.

Borbás Gabi 1982.

Szegedi Erika 1983.

Papadimitriu Athina 1989.

Dobos Katalin 1996.

Gregor Bernadett 2005.

 

 

 

 


Szereplők:

Mátyás, magyarok királya

Beatrix, a felesége

Zilia Duca, nemes olasz hölgy

Agárdi Péter, magyar vitéz

Beppó, a csatlósa

Gianetta, Zilia barátnője

Monna Mea, Zilia barátnője

Carlotta, a komorna

Nardella, a királyné dajkája

Galeotto Marzio, a király krónikása

Tribi, a király udvari bolondja

Pap

Pietro, szolga

Porkoláb

Ajtónálló

Ministráló gyerekek, szolgák

 

Történok: 1480 - 1481 között  Mátyás király uralkodása idején, Olaszországban és Ausztriában.

 

Színhelyek:

I. Felvonás - Zilia Duca háza

II. felvonás - első kép: Zilia duca háza

Második kép: a király fogadószobája

harmadik kép: Péter szállása Hainburgban

III. felvonás -  börtön Hainburgban

- tér Hainburgban

 

Tartalom:

Agárdi Péter és hű cstlósa Beppó, követségben olaszföldre utazik Mátyás király megbízásából. A városban ahol megszállnak, él Zilia Duca a szép és fiatal, ám igen hiú özvegy. Agárdi Péter első látásra beleszeret Ziliába, a fiatal özvegynek hizeleg e fellángolás és hitegeti Agárdit. A kitartóan udvarló Agárdi az utolsó éjszakán egy csókot kér a szeretet hölgytől ám Zilia nagy árat kér érte. Agárdi Péter válalja és eskűttesz, hogy tartja fogadalmát és három évig nem beszél.  Mikor Zilia értesül arról, hogy a magyar király jutalmat ad annak aki megszolaltatja hű vitézét útra kell. Biztos a dolgában hiszen ő némitotta el és hiszi, hogy megszólaltathatja a vitézt. Zilia azonban kudarcot vall és börtönbe vetik ahol csak Setét Lajos a társasága. A halálra készülő Zilia megvallja érzelmeit Hohérjának, nem tudván ,hogy Agárdi Pétert rejti a csuha. A darab végén Mátyás  az " igazságos "  tesz rendet, miután Zilia kemény leckét kapott hiúságáért végül elnyeri szabadságát Agárdi Péter pedig Zilia kezét.

 

 

 Idézetek - rajzok

 

 

n-levente-1.jpg

 

 

Gianetta:

- Reggeltől estig egy helyben

Így állni némán, mozdulatlanul

Szoborhoz illő márvány-türelem!

 

Zilia:

- Orcám a szégyen pírral kigyúl,

Hogy tűrve-tűröm még a durva szégyent,

Tolakodó, szemérmetlen kísértést.

 

 

 

 

n-levente-2.jpg

 

 

Zilia:

- A csók után, hogy utadra mész,

Kívánom, három évig néma légy.

Amelyre forró ajkam rátapadt,

Szó el ne hagyja addig ajkadat,

Amíg a három év lepergett.

Légy néma! Hallod?

 

 

 

 

 

 

nema-l.-iii..jpg

 

 

 

Péter:

Itt Piemontban régi hagyomány

Sok százados, ártatlan népszokás

És megható, és kedves szép szokás,

Hogy mikor a vendég útrakél,

Nagy útra, melyről többé vissza nem tér,

A ház úrnője, mint testvért a testvér,

Testvéri csókkal búcsúztatja el.

Hát engem is útamra így eressz!

Csókolj meg Zilia! Kérésem csak ez.