Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csárdáskirálynő

2016.02.21

 

Kálmán Imre

1882. X. 24. Siófok - 1953. X. 30. Párizs

Kálmán Imre Siófokon született egy tehetős zsidó polgári családba. Már gyermekként felismerték benne a zenei tehetséget, és első bemutatkozásán nagy sikert aratott a  "csodagyerek" 1897-ben Budapesten. Kálmán minden idejét kitöltötte két nagy szenvedélye a színház és a zene. Amikor elvégezte elemi iskoláit, az anyagilag tönkrement család Pestre költözött ahol sógora támogatásából élt a család. A Deák téri Evangélikus gimnáziumba érettségizik le. Korepetál, hogy az így szerzett pénzzel segítse családját. Ezen időszakban zenei tanulmányokat is végez, amikor a család helyzete anyagilag kissé helyre áll, Kálmán beiratkozik a Zeneakadémiára és a jogi- karra egyaránt. Mind két iskolában eredményesen végez, bár kiújuló reumája miatt a zongora szakról a zeneszerzői szakra megy át. Itt ismeri meg Bartók Bélát, Huszka Jenőt és Szirmai Albertet is. Kálmán hamar rádöbben, hogy mint ügyvéd soha nem lesz sikeres ezért végleg a zene felé fordul. A századfordulón sokat utazik és tanul, néhány művet is komponál  de a Tatárjárás hozza meg számára a sikert és az elismerést. Kálmán nevét hamar megjegyzi a közönség és dalait mindenhol éneklik. Ezt bizonyítja az is, hogy az 1908-as bemutató akkora siker, hogy már elővételben sem lehet jegyet kapni a darabra. A Tatárjárás a nemzetközi elismerést is meghozza számára a darabot 1909-ben Bécsben majd Berlinben, Koppenhágában és Moszkvában is színre viszik. Kálmán igazi fogalom lesz és már lelkesen várják következő művét. Az Obsitos közepes fogattatásban részesül de egy évvel később Kálmán bizonyítja, hogy helye van az operettek világában és a Cigányprímás hatalmas siker lesz, még Amerikát is meghódítja.  Nálunk a darabot a Király Színház mutatja be 1913-ban az ünnepelt Fedák Sárival a főszerepben. Az első világháború idején a színházak háttérbe szorultak, de Kálmán ekkor is komponált. A Zsuzsi kisasszonyt közepesen fogatta a közönség, de az Éljen a szerelem című műve ismét hatalmas sikert hozott számára. Ez a mű mely a Csárdáskirálynő néven vált ismerté és halhatatlanná. Kálmán töretlen erővel és hírnévvel alkot tovább, és egymás után kerülnek ki kezei alól olyan művek, mint a Hollandi menyecske, a Bajadér és a Marica grófnő. 1920-ban Kálmán megismerkedik a nem túl sikeres színésznővel Verával. A kapcsolatukat hamarosan nyilvánossá teszik, összeházasodnak és három gyermekük születik 1930-ban Imre, 1931-ben Vera és 1936-ban Yvonne. A második világháború nagy fordulatot hoz a Kálmán család életébe, Bécsből a zsidó törvények miatt haza költöznek, de hamarosan elhagyják Magyarországot is amikor a nácik bevonulnak.  Kálmán örökre búcsút vesz hazájától és a család az Államokban telepedik le, majd a háború befejeztével Párizsba költöznek. Kálmán aktívan dolgozik újabb és újabb művein, de 1949-ben infarktust kap, nem sokkal később pedig szélütést. Utolsó éveiben vissza vonultan él. 1953-ban bekövetkezett halála után kérésére a Bécsi központi temetőbe helyezik végső nyugalomba Beethoven, Mozart és Brams szomszédságában. Egy csodálatos ember volt kivételes zenei világgal, aki a legnagyobb gazdagságban se felejtette el, hogy honnan jött és mindig megőrizte szerénységét, emberségét. Halhatatlan műveit pedig tovább játsszák a világ minden táján, s így csodálatos dallamaival ma is köztünk él ez a rendkívüli ember.

Az Operettszínház tisztelete jeléül 2007-ben szobrot állíttatott a nagy zeneszerzőnek a színház bejáratánál.

Palásthy György 1984-ben készíti el filmjét az Életmuzsikáját, mely Kálmán Imrének állít emléket.

Kálmán Imre szerepében Huszti Péter látható.  A film szereplői gárdája pedig a magyar színházi, operett és operai élet nagyságait vonultatja fel. Olyan színészek mint: Szabó Sándor, Kállai Ilona, Piros Ildikó, Eszenyi Enikő, Pásztor Erzsi, Kaszás Atilla, Balázs Péter, Lakatos Gabriella, Farkas Zsuzsa, Helyei László, hogy csak néhány nevet említsek. A film szóló énekesei: Hűvösvölgyi Ildikó, Melis György, Sass Sylvia, Kincses Veronika, Gulyás Dénes, Kovács Zsuzsa. ij. Latabár Kálmán, Zsadon Andrea, Kertész Péter.

 

 

 

Művei:

Tatárjárás 1908.

Az obsitos 1910.

A cigányprímás 1912.

Kiskirály 1914.

Zsuzsi kisasszony 1915.

A csárdáskirálynő 1915.

A farsangi tündérke 1917.

A hollandi menyecske 1920.

A bajadér 1920.

Marica grófnő 1926.

A cirkusz hercegnő 1926.

Golden Down 1927.

A csikágói hercegnő 1928.

A montmarei ibolya. 1930.

Az ördöglovas 1932.

Josephine császárnő 1936.

Arizona lady 1954.

 

A csárdáskirálynő:

 

 

 

Híres Szilviák:

Kosáry Emma 1916.

Német Marika 1964. 1961.

Petress Zsuzsa 1969.

Domonkos Zsuzsa 1973.

Tiboldi Mária 1978. 1980.

Zsadon Andrea 1987.

Sáfár Mónika 1993.

Kalocsay Zsuzsa 1996.

Fischl Mónika 2002. 214.

Rálik Szilvia 2005

Kónya Krisztina 2010.

 

 

 

Híres Edvinek:

Bende Zsolt 1969.

Marik Péter 1976. 1973. 1980

Kovács József1976. 1973. 1980.

Jankovics József 1987.

Kulka János 1993.

Nyári Zoltán 1996. 2005.

Vadász Dániel 2002.

László Boldizsár 2010.

Dolhai Attila 2014.

 

Híres Stázik:

Mednyászki Ági 1961.

Lehoczky Zsuzsa 1969. 1973.

Kovács Zsuzsa 1973. 1976. 1980.

Oszvald Marika 1976. 1980.

Vásári Mónika 1987.

Sáfár Mónika 1996.

Kékkovács Mara 2002.

Erdélyi Tímea 2010.

Szende Szilvi 2014.

 

Híres Bónik:

Rátonyi Róbert 1954. 1961.

Németh Sándor

1969. 1973. 1976- 1980.

Hidvégi Miklós 1980.

Szolnoki Tibor 1987.

Csere László 1996.

Bardóczi Attila 1996.

Peller Károly 2002.

Sthol András 2005.

Gömöri Krisztián 2010.

Szabó Dávid 2014.

 

Híres Cecíliák:

Sennyei Vera 1954.

Honthy Hanna 1954. 1961

Psota Irén 1969.

Zentai Anna 1973.

Petress Zsuzsa 1976.

Németh Marika 1980.

Meggyesi Mária 1987.

Lehoczy Zsuzsa 1987. 1996.

Molnár Piroska 1993.

Kovács Zsuzsa 1996. 2002.

Hernádi Judit 2005.

Fekete Gizi 2010.

Kállay Bori 2014.

 

A mű feldolgozásaiban a további szerepekben olyan neves színészek vállaltak szerepet, mint például: Latabár Kálmán, Latinovics Zoltán, Csákányi László, Gregor József, Feleki Kamill,Gregor József, Mensáros László

 

A Csárdáskirálynő:

Die Csárdásfürstin

Eredeti cím: Es Lebe die Liebe

 

Szerzők:

Kálmán Imre - zene

Leo Stein -  szöveg

/ 1872 V. 11 1947. VI. 29 /

Béla Jenbach - szöveg

/ 1876 IV. 1 - 1943 I. 21 /

Gábor Andor - fordító

/ 1884 I. 20 - 1953 I. 21 /

 

A művet 1954-ben Békeffi István és Kellér Dezső átírták a primadonna szerepkörből kiöregedő Honthy Hannának meg teremtve Cecília szerepkörét.

 

Fordítások:

Orosz 1917-Sylvia

Angol - Amerikai Gypsy Princess

 

Keletkezés:

Kálmán Imre legnépszerűbb és legtöbbször játszott darabja a Csárdáskirálynő 1914 tavaszán keletkezett, amikor Leo Stein és Béla Jenbach szövegírók azzal keresték fel a zeneszerzőt, hogy kellene egy darabot írni a pesti orfeumi énekesnőről, akibe beleszeret egy trónörökös. Kálmánnak tetszett az ötlet és mikor három héttel később megkapta a német nyelvű librettót nekilátott a munkának. Visszavonult, hogy csak a munkával foglalkozzon, ám kitört az I. világháború és Kálmán abbahagyta a művet. Egy év telt el mikor Lehár Ferenc ösztönzésére ismét elővette a darabot és Bad Ischlben egy bérelt villában befejezte halhatatlan művét, melyet  a mai napig töretlen sikerrel játszanak a hazai és külföldi színházak. A bécsi bemutatót kis tolódással / főszereplő berekedt / 1915 november 17-én tartották meg a Johan Strauss színházban. A magyarországi bemutatót 1916. november 3-án tartották a Király színházban, Kosáry Emma és Király Ernő főszereplésével. Az operett hatalmas sikert hozott a már népszerű Kálmánnak és hamarosan elindult világhódító útjára.

 

A mű rövid tartalma:

I. felvonás:

A pesti orfeum ünnepelt csillaga, Szilvia turnézni indul. Edvin aki herceg s családja ellenzésére is tovább udvarol Szilviának, a búcsú esten megkéri a kezét és házassági szerződést ír alá. Edvin anyja titokban fia után jön, hogy lebeszélje ebbéli szándékáról. Ellátogat az orfeumba ahol azonban Miska főpincér és Kerekes Ferkó a régi barátok egyből felismerik a hajdani csárdáskirálynőt. Cecília titoktartást kér... Edvint katonai szolgálat miatt haza rendelteti, ám a házassági szerződés életbe lép melynek egy év a határideje. Szereplőink külön-külön utakon elhagyják Budapestet.

II. felvonás:

Egy fényes bálterem Edvinék kastélyában ahol éppen bált adnak s itt készülnek bejelenteni, hogy Edvin nőül veszi a számára kiszemelt Stázi grófnőt. Edvin barátjához Bóni grófhoz fordul segítségért. Bónival udvaroltat Stázinak s nem is sejti, hogy e jeles alkalomra ide érkezik Szilvia. Szilvia megkéri Bónit, hogy játsszák el, hogy összeházasodtak így téve próbára Edvint. Természetesen mint minden operettben összegabalyodnak az események és kitör a botrány. Edvin összeveszik barátjával s Szilvia diadalmasan hagyja el a báltermet.

III. felvonás.

A feldolgozásoktól függően az adott helyszín fürdőhely vagy az orfeum. Bóni lelkes udvarlását szívesen fogadja Stázi és hamarosan egymásba szeretnek. Kerekes Ferkó és Miska főpincér akik a fiatalok szövetségesei, hevesen ostromolják Cecíliát, hogy ne makacskodjon és hozza rendbe Edvin és Szilvia kapcsolatát. Így e csodálatos zenei világba foglalt történet végére minden a helyére kerül És a fiatalok is megtalálják a boldogságot Edvin Szilviával, Bóni pedig Stázi oldalán.

Szereplők:

Vereczky Szilvia

Edvin Ronald herceg

Cecília- Anhilte

Leopold Maria - Cecília férje

Kerekes Feri

Kaucsiánó Bonifác gróf - Boni

Stazi kontesz

Rohnsdorff tábornok - Edvin nagybátyja

Miska főpincér

Ferdinánd főherceg

Kis- közjegyző

Kálnoky Tasziló gróf- Cecília korábbi férje

Aloise Hübner báró - Cecília korábbi férje

Lazarovics földbirtokos - Cecília korábbi férje

McGrave gazdag öregúr

Klementina - Cecília barátnője

Krisztina - Cecília barátnője

katonák, vendégek, orfeumi lányok

 

 

Versszövegek:

Szilvia belépője

Hajhó. hajhó...

Messze délen zordon hegyek ölén,

Hajhó, hej, hó, hej...

Ott születtem, onnan jövök én.

Hol az ég sűrű hava hull

S a gyopár alatta kivirul.

Hajhó, hahó hej!

Ott a lány csóktól pirul!

Hogyha szívem kéred tőlem,

jól vigyázz babám

Azt ne hidd, hogy hű szerelmem játék csupán

Hogy ha csak a mulatni vágyol

engem elkerülj vigyázz!

kérd a csókot más leánytól,

szedd a mézet más virágról,

én vélem ne kezdj, ne játssz!

Hej rózsám elmehetsz

Bánom is én, hogy száz csókot összeszedsz

ha már engem nem szeretsz.