Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Erkel

2010.07.29

 

erkel.jpg

 

 

Erkel Ferenc

1810.XI.7 - 1893.VII.15.

/ Zeneszerző, karmester, zongoratanár. /

 

Erkel Ferenc zenész családban születik Gyulán, első mestere Czinulszki Simon majd apja veszi át tanításást. A Nagyváradi évek után, Pozsonyban folytat tanulmányokat. Zenei pályáját, zenepedagókusként kezdi meg Kolozsváron, de alkalmilag vezényel és zeneszerzéssel is próbálkozik. 1834-ben mutatkozik be Pesten s itt is telepedik le véglegesen, a pesti városi Német Színháznál dolgozik két évet mint karnagy. 1837-ben a pesti Magyar Színházhoz szerződik, később pedig a Nemzeti Színház ügyelője, majd pedig első karmestere lesz. 1839-ben házasodik, felesége Adler Adél akitől két fia születik. / 1842-ben Gyula majd 1843-ben Elek. /  1840-ben írja első operáját a Báthory Máriát. a szövegkönyvet Egressy Béni írja aki haláláig /1851/ társa és segítője volt. 1844-ben egy pályázaton nyeri el a Himnusz megzenésítésének jogát, s még ez évben írja meg a Hunyadi László című operáját. 1848. - 1849. a szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott, vezetésével alakul meg 1853-ban a Filharmonikus Társaság, melyet számtalan alkalommal vezényelt. 1861-ben mutátják be a Bánk bánt mely legismertebb és legsikeresebb operája lesz. Házassága zátonyra fut, egyre több kritika és vád éri de munkájában töretlen marad  és közreműködik a Zeneakadémia megalapításában, /1875/ melynek aztán tíz évig igazgatója és zongoratanára lesz.  1884-ben a megújuló Operaháznak lett főzenei igazgatója. Az évek folyamán, számtalan karművet, kantátát, balett betétet, népszínmű zenét és dalt komponált. 1888-ban ünnepli karmesteri pályájának ötvenedik jubileumát, az eseményen Jókai Mór mond beszédet. Erkel idős korára magára marad, egészsége fokozatosan romlik és legyengül míg egy tüdőgyulladás következtében 1893-ban éri a halál.

 

 

A legkiemelkedőbb magyar zeneszerzők egyike volt aki a  "Himnusszal" és a "Bánk bánnal" írta be magát a halhatatlan művészek közé.

 

Életéről, munkásságáról 1952-ben készít filmet a kor jeles rendezője Keleti Márton, Pécsi Sándorral a címszerepben.

Erkel: Pécsi Sándor

Adél: Szörényi Éva

Egressy: Gábor Miklós

Liszt: Darvas Iván

Kölcsey: Major Tamás

 

Operái:

Báthory Mária 1840.

Hunyadi László 1844.

Erzsébet 1857.

Bánk bán 1861.

Sarolt 1862.

Dózsa 1867.

Brankovics György 1874.

Névtelen hősök 1880.

István király 1886.

 

 

 

 

 

paeotas.jpg

 

Palotás

 

 

 

bathory-maria.jpg

Báthory  Mária

 

 

 

 

 

gara-maria--hunyadi-laszlo.jpg

 

Hunyadi László és Gara Mária

 

 

 

 

himnusz.jpg

 

                                Himnusz

                                       / egy hegedűn /

 

 

 

 

bank.jpg

 

Bánk bán

/ Hazám, hazám... /

 

 

 

petur.jpg

Petur bán

 

/ Bordal /