Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Háry János

2013.05.14

 

 

garay-janos.jpg

 

Garay János

1812. X. 10 Szekszárd - 1853. XI. 5. Budapest

Író - költő, újságíró


Az elemi iskoláit Szekszáron kezdi meg, majd Pécsett tanul tovább. 1829-ben érkezik Pestre ahol bölcsészetet tanul. Az egyetem elvbégzése után, haláláig az irodalommal foglalkozik. 1833-tól a Regélő és a Honművész lapok segéd szerkesztője, cikkeket, verseket, novellákat, útirajzokat, színikritikákat ír. 1836-ban feleségül veszi Pap Máriát aki az esküvő után hamarosan meghal, második felesége Babocsay Mária akivel 183-ben köt házasságot. 1838-tól Pozsonyban él és a Hírnök című politikai lap szerkesztője, itt cikkek fordításával foglakozik de nézeteit nem tudja összeegyeztetni a fordításaival, így megválik a laptól és Pestre megy. 1839. és 1844 között a Jelenkor lapnál dolgozik és ír. 1842-ben a Kisfaludy Társaság tagjává válasszák, eleinte helyettes titkár, majd 1845. és1849. között segédtitkár lesz. 1848-ban kinevezik magyar nyelv és irodalom tanárnak a királyi egyetemen, de a forradalom miatt nem taníthat sokáig. A forradalom után már sokat betegeskedik és családjával Fotón telepedik le, itt kapja meg 1850-ben az egyetemi könyvtártiszti kinevezését. Betegsége egyre inkább elterjed testében és vaksággal fenyegető szembetegsége mellett még köszvénnyel is meg kell küzdenie. A betegség szövődményei megtámadják agyát és hosszú szenvedések után 41 éves korában éri a halál. A Kerepesi úti temetőben helyezik végső nyugalomra.

Nevét: utcák, szobrok, iskolák, alapítványok őrzik tovább.

 

Ismertebb művei:

Tiszteletoltára

Csatár / Hősköltemány. /

Árbóc / Szomorú játék 5 felvonásban. /

Báthory Erzsébet / Történelmi dráma. /

Regék Mátyás királyról

Magyar hölgy

Az obsítos vitéz / Háry János /

Versek

Szent László / Történeti költemény. /


A mű:

Szerintem sokan ismerik a nagyot mondó katona Háry János történetét, amely a magyar zenetörténet egyik legkiemelkedőbb darabja lett. A történet alapja Az obsítos című mű, mely I. Ferenc császár uralkodása alatt a napóleoni háborúk idején játszódik. Ezt a történetet dolgozta fel Kodály Zoltán operájában, melynek librettóját Paulin Béla és Harsányi Zsolt írták. A mű egyedi feldolgozásával nyer teret a magyar népmotívumnak és népzenének a hazai színpadokon. A darab ősbemutatóját a Nemzeti Színházban tertották meg, majd 1926 -1927 évadján az Operaház is műsorára tűzi a darabot. A mű igen népszerű lesz és sorra jönnek a bemutatók, 1934. Debrecen, 1938. Szeged. A mai napig töretlen sikerrel játsszák a hazai színpadokon az operát. Kodály zenéje a hazai sikereket túllépve, hódította meg Köln, Aachen, Ausburg, Moszkva, és New York színpadait is. A színpad után a művet a filmipar is felfedezi és több feldolgozás készül belőle a kor nagy művészeivel.


Szerzők:

Kodály Zoltán - zeneszerző

1882. XII. 16 Kecskemét - 1967. III. 6. Budapest

 

Paulin Béla - szövegíró

1881. VI. 20. Csákvár - 1945. I. 1. Baj

 

Harsányi Zsolt - szövegíró

1887. I.27. Korompa -1943. XI.29. Budapest



hary-janos.jpg

  

Híres Háryik:

Páger Antal 1941.

Palló Imre 1941.

Szirtes Ádám 1965.

Melis György 1965.

Szabó Gyula 1983. /rajzfilm/

Sólyom Nagy Sándor 1995.

Földes Tamás


 

 

 

orzse.jpg

 

 

Híres Örzsék:

Dajka Margit 1941.

Tizsay Magda 1962..

Böröndi Katalin 1962.

Medgyesi Mária 1965

Mátyás Mária 1965.

Takács Klára 1995.

Zakarias Éva

 

 

 

 

 

 

A további szerepekben:

Medovaszay Vilma1941 , Zsurzs Kati, Gregor József 1995., Kis Manyi 1965 , Sudlik Mária 1995. , Torday Teri 1965 , Póka Balázs 1995. , Mészöly Katalin 1995. , 

Maklári Zoltán1941.

 

Filmek:

Bán Frigyes - 1941

Horváth Ádám 1962.

Szinetár Miklós - 1965.

Richl Zsolt - Jankovics Marcell - 1983.

A mű 1995-ben jelenik meg cd formájában.


 

Szereplők:

Háry János - bariton

Örsze - mezzoszoprán

Marci bácsi - bariton

I. Ferenc császár - próza

A császárné - szoprán

Ebelasztin lovag - tenor

Napóleon - bariton

Mária Luisa - szoprán

Melusina grófnő - próza

Estrella báróné - próza

Bíró - próza

Két paraszt - próza

Deák - próza

Magyar sílbak - próza

Burkus sílbak - próza

Udvarhölgyek - próza

Énekkar: huszárok, gránátosok, udvarhölgyek, gyermekek.

Történik: I. Ferenc császár uralkodása idején.

 

Helyszínek:

Előjáték: a nagyabonyi kocsma.

I. kaland: a határszél.

II. kaland: a bécsi burg udvara

III. kaland: Majland

IV. kaland: a Burgban Háry szobája.

Utójáték: a nagyabonyi kocsma

 

 

Dalok, képek a műből

 

 

hary.jpg

A jó lovas katonának:

 

A jó lovas katonának de jól vagyon dolga,

Eszik iszik a sátorban, semmire sincs gondaja.

Hej élet ge gyöngy élet ennél szebb sem lehet,

Csak az jöjjön katonának aki ilyet szeret.

Hej élet be gyöngy élet ennél szebb sem lehet,

Csak az jöjjön katonának aki ilyet szeret.


Paripáját megforgatja, úgy megyen dolgára,

Csillog - villog a mezőben virágszálmódjára.

Hej élet be gyöngy élet ennél szebb sem lehet,

Csak az jöjjön katonának aki ilyet szeret.

Hej élet be gyöngy élet ennél szebb sem lehet,

Csak az jöjjön katonának aki ilyet szeret.

 

 

 

orzse.jpg

 

" Sej verd meg isten aki eztet csinálta.

De még jobban aki ezt kitalálta.

Elviszik a elviszik, a szeretőmet messzire.

Sej ferenccsászár sajtalan kenyerére. "

 

 

 

szegeny-vagyok....jpg

 Szegény vagyok:

 

Szegény vagyok, szegénynek születtem,

A rózsámat igazán szerettem

Az irigyek elrabolták tőlem

Most lett szegény igazán belőlem.


Elmegyek én messze földre lakni,

Ahol engem nem ismer még senki

Úgy elmegyek a világ végére

Hogy ne legyek senkinek terhére.


 

 

 

heju-ket-tikom.jpg

 

Hely két tikom:

 

Hely két tikom tavalyi, alig három harmad évei.

Ha tudtátok, hogy az enyém, mért adtatok enni?

Tyutyu szőke, tyutyu barna, tyutyu mind a három.

A kakasom nem veszett el, nincsen semmi károm!


 

 

Fel szántom a császár udvarát:

 

Felszántom a császár udvarát,

Belévetem hazám búbaját,

Hadd tudja meg császár felsége.

Mi terem a magyar szívében.


Bánat terem abban búvetés,

A magyar élet szenvedés,

Áldd meg isten császár felségét,

Ne sanyargassa magyar népét.


 

 

 

mely-sok.jpg

 

Ó mely sok hal...

 

Ó mely sok hal terem az nagy Balaton - baharahhaha

Minden ágon egy mérő makk a Bakony - bahharahharahhaha

Örül ott a halász, rkongat a kanász.

Örömé - behherehherehhehe


Szépen illik a sűlt kappan a cintál - bahharahharahhaha

Jó bort mérnek Füreden és Kaposvár - bahharahharahhaha

Igyál jó barátom, tőled nem sajnálom,

Sokáig ehhérehhérehhéhélj.


Addig kell a vasat verni, amíg tű - zehherehherehhehes

Semmit sem ér olyan hordó, amely ü - rehherehherehhehes

Kell hát belé tenni, ki kell aztán venni,

Ha szüksé - gehherehherehhehes.


 

 

Tiszán innen - Dunán túl:

 

Tiszán innen, Dunán túl,

Túl a Tiszán van egy csikós nyájastul.

Kis pejlova ki van kötve szűrkötéllel,

Pokróc nélkül, gazdástul


Tiszán innen, Dunán túl,

Túl a Tiszán van egy juhász nyájastul.

Ott főzik a jó paprikást,

Meg is eszik kis vellával, fakalánnyal bográcsbul!


Tiszán innen, Dunán túl,

Túl a Tiszán kicsi kunyhó nyárfástul.

Mindig azon jár az eszem,

Oda vágyik az én szívem párostul!