Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


János vitéz daljáték

2013.09.12

 

 

kacsoh-pongrac.jpg

 

Kacsóh Pongrác

Budapest 1873. XII. 15. - Budapest 1923. XII. 16.

Zeneszerző - zenepedagógus - tanár

 

Kacsóh Pongrác 1873-ban születik Pesten, de édesanyját hivatalból áthelyezik Kolozsvárra. A gyermekéveit itt tölti és itt szerzi meg 1896-ban bölcsész diplomáját is. A fiatal Kacsóh vizsgát tesz fizikából is, és mikor visszatér Pestre tanítással foglakozik. A fiatal tanárt azonban egyre jobban érdekli a zene és Farkas Ödönnél meg is kezdi tanulmányait. Tanít, könyvet ír, publikál, de mind inkább a zene az ami kitölti életét. Bakonyi Károly keresi fel azzal, hogy felkérje írjon zenét darabjához, a mű a János vitéz, mely Petőfi elbeszéléséből készült és Heltai Jenő írt hozzá verseket. A daljáték 1904-ben készül el, és még ez évben a Királyszínház mutatja be Fedák Sárival a címszerepben. 1905 - 1907 között a Zenevilág című lapot szerkeszti és komponál. Kacsóht fiatalon, ötven évesen éri a halál, maradványait a Fiumei úti temetőben helyezik végső nyugalomra. A tudományterén számos könyvet írt, publikált, cikkezett, de halhatatlanságát még is a zene hozta el számára amit annyira szeretett. A János vitéz örökre beírta nevét a hazai színházi életbe, hiszen nincs olyan Színház ahol ne mutatták volna be a művet, melyet az Operaház is gyakran tűz műsorára s az 50-es évektől a Bábszínházak is felvették repertoárjukra.



Kísérőzenék színművelhez:

Molnár Ferenc - Liliom 1909.

Molnár Ferenc - Fehér felhő 1916.

Maurice Maeterlinck - Kék madár


Dalművek:

János vitéz 1904.

Csipkerózsika 1906.

Rákóczi 1906.

Mary - Anne 1908.

Dorottya 1929.

/ Posztumusz bemutató /

 

 

 

 

jancsi.jpg

 

Híres Kukorica Jancsik:
 

Fedák Sári 1904. - Palló Imre 1939.

Sárdy János 1949. 1955. Berkes János 1971. 1987.

Cserhalmi György 1973, - Kovács József 1979.

Maros Gábor 1979. - Mihályi Győző 1982.

Varga Miklós 1985. - Gulyás Dénes 1992.

Homonnay Zsolt 1995. - Csengeri Attila 2001.

Kaszás Attila 2003. - Sthol András 2013.

 

 

 

iluska.jpg

 

Híres Iluskák:

 

Medgyaszai Vilma 1904. - Dajka Margit 1939.

Gyurkovics Mária 1949. -  Házy Erzsébet 1959. 1973.

Nagy Anikó 1973. - Oszvald Marika 1979.

Hűvösvölgyi Ildikó 1982. - Katona Klári 1985.

Pászti Júlia 1987. - Götz Anna 1992. - Kertész Marcella 1995.

 

 

 

mostoha.jpg

 

Híres mostohák:

 

Gobbi Hilda 1959. 1971. 1973. - Ladomerszki Margit 1968.

Pártos Erzsi 1973. - Várhegyi Teréz 1979.

Csonka Zsuzsa 1982. - Hernádi Judit 1985.

Komlossy Erzsébet 1987. -  Papadimitriu Athina 1992.

Börcsök Enikő 2004.

 

 

 

bago.jpg

 

Híres Bagók.

 

Palló Imre 1949. - Marik Péter 1979.

Bezerédi Zoltán 1972. - Sólyom - Nagy Sándor 1987.

Bessenyei Ferenc 1992. - Csöre Gábor 2004.

 

 

 

francia-kiralylany.jpg

 

Híres Francia királylányok:

 

Kalmár Magda 1968. - Németh Marika 1961. 1971.

Berdál Valéria 1973. - Kútvölgyi erzsébet 1973.

Zsadon Andrea 1979.Csákányi Eszter 1982.

Pogány Judit 1982. - Pitti Katalin 1987.

Kováts Adél 1992. - Fonyó Barbara 2003.

 

 

 

 

szereplok.jpg

 

Szereplők:

Kukorica jancsi

Iluska

Jancsi mostohája

Iluska mostohája

Bagó

Francia király

Francia királylány

Strázsamester

I. gazda

II. gazda

Bartolo

Falu csősze

Katonák, tatárok, udvarinép, falusiak,

boszorkányok, tündérek

 

 

 A mű.

 

Szerzők:

Petőfi Sándor 1823. - 1949.

Költő

Bakonyi Károly 1873. VII. 28. - 1926. X. 23

Színműíró - novellista

Heltai Jenő 1871. VIII. 11. - 195.7 IX. 3.

Író

 A János vitéz 1844.-ben íródik, 1840 sorból és 27 énekből áll Petőfi mesés- elbeszélő költeménye.  Kosztolányi Dezső a magyarok  "Odüsszeiá" -nak nevezi a művet, mely napjainkig az egyik legnépszerübb olvasmány. A történet jól ismert, főhőse Jancsi a juhászbojtár aki nyáját veszteve bujdosásra kényszerül. Kis faluját elhagyva csak Iluskától búcsúzik örök hűséget fogadva egymásnak, s elindul kalandokkal teli útjára, mely átvezeti őt a föld és a mesék birodalmán. Kalandos útja során nyeri el a János vitéz nevet, amit bátorságáért kap a Francia királytól. A messze földről hazatért Jancsit azonban rosszhír fogadja, élete, egyetlen szerelme halott. Jancsi így útra kél, hogy megbosszúlja Iluskáját. Egy kortalan igaz mese a hűségről, a bátorságról, a kitartásról és az önzetlen - tiszta szerelemről.

 

Feldolgozások:

 Film -1939. Gaál Béla

Animációsfilm 1973. Jankovics Marcell

Rockopera 1985.

 

Fordítások:

Angol 1999 " Jonh the valians "

Német 1878. - Kínai 1931.

Észt 1973. " Sangar János "

 

 

Dalszövegek:

 

 

a-leanyka....jpg

 

Iluska:

 

Van egy szegény kis árva lány.

Nincs apja, nincsen anyja ki szeresse,

Van egy barátja a magány,

És a patakban moss - moss reggel este,

A mostohája szídja, bántja,

Az árvalánynak rossz a sorsa.

 

A kis patakban, a leányka fehér ruháját mossa - mossa.

A kis patakban, a leányka fehér ruháját mossa - mossa.

 

Van egy szegény kis árva lány,

Hogy mily szegény az Isten a tudója,

Lehet, hogy azt sem tudja tán,

Csak szaratője aki védi - óvaj,

A nap sugára a kis árva szívét nem festi aranyosra.

 

A kis patakban, a leányka fehér ruháját mossa - mossa.

A kis patakban, a leányka fehér ruháját mossa - mossa.

 

Mért nincs apám, mért nincs anyám?

Valaki jobb, mint minden más leánynak,

Fejem ölébe hajtanám, amikor reám borul a néma bánat,

Nincsen ki szánja, nincsen ki bánja,

Szegény árvának rossz a sorsa.

 

 

nem-banom....jpg

Bagó dala:

 

A fuszulyka szára, felfutott a fára,

Az én édes galambomnak csókra áll a szája.

 

Nem bánom, nem bánom csak szívből sajnálom,

Hogy az én édesem más karján találom.

Nem bánom, nem bánom csak szívből sajnálom,

Hogy az én édesem más karján találom.

 

Fehér az én ingem, megölelhetsz engem,

Túl piros az én orcám, megcsókolhatsz rózsám.

 

 

 

 

bar-lennek-ferfi....jpg

Francia királylány áriája.

 

Óh, csak ne volnék

Gyönge leányka,

Akit a szellőtől is óvnak!

 

Bátran rohannék én a csatába,

Hangjára a trombitaszónak!

Tra - ta, tra - ta

Mily szép a kürt,

Mikor a bősz csatába küld,

S mennek előre,

Mennek előre a legények!

 

Óh, de jó is volna

Óh, hatalmas ég.

Ha lány helyett

Legény lehetnék!

De jó is volna

Óh, hatalmas ég.

Ha lány helyett

Legény lehetnék!

 

Mennék előre,

Csak rendületlen,

Csillogna kardom,

Vert ezüstje!

Reszketne tőlem

Óh, az ellen,

És menekülne messze űzve!

Tra - ta, tra -ta

Ha szól a dob,

Szemem ragyog, szívem dobog.

Óh, hogy repülnék,

Óh, hogy repülnék,

Óh, hogy sietnék!

 

 

 

 

en-a-pasztorok....jpg

 

Jancsi belépője:

 

Én a pásztorok királya, legeltetem nyájam,

Nem törödöm az idővel, a szívemben nyár van,

Szerelemnek forró nyara égeti a lelkem,

Amióta azt a kislányt egyszer megöleltem.

Be - be járok a faluba, édes Iluskámhoz,

Az én nevem, az én nevem Kukorica, Kukorica János.

 

Kukorica közt találtak, ott szedtek fel engem,

A nevem is heeej parasztos, de én nem szégyenlem.

A juhásznak épp elég ez, úribb, cifrább nem kell.

Ragaszkodom a nevemhez igaz szeretettel.

Becsületes jó magyar név, nem hímez nem hámoz,

Az én nevem, az én nevem Kukorica, Kukorica János.

 

Hat ökör se visz el tőle, összenőttem véle,

Id' adhatná félországát király őfelsége.

Kínálhatna püspökséggel a Római pápa,

Csalogathat csalfa csókkal, cifra úri dáma.

Odanőttem Iluskámhoz, mint levél a fához,

Az én nevem, az én nevem kukorica, Kukorica János.

 

 

 

temetoben.jpg

Temetőben:

 

Egy rózsaszáll szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél.

Nem tud az írni aki küldte, és aki küldte már nem él.

Nyugszik a csendes temetőben, szemét lezárta a halál,

Az ő porából nőtt e rózsa, e rózsa, rózsa, rózsaszáll.

 

Az ó porából nőtt e virág, életre kell a néma rög.

Meghalt a leány, de él hűsége, és él szerelme, mely örök.

Átragyog az a bús koporsó, a sírgödörből is kiszáll:

Az ő emléke ez a rózsa, e rózsa, rózsa, rózsaszáll.

 

E rózsszáll, ezt hoztam én, benne az ő szerelme ég,

Így tud a hűséges szerelmes a síron túlról szeretni még,

Nyugszik a csöndes temetőben, szemét lezárta a halál.

Az ő porából nőtt e rózsa, e rózsa, rózsa, rózsaszáll.

 

Nyugszik a csendes temetőben, szemét lezárta a halál.

De él szerelme ez a rózsa, e rózsa, rózsa, rózsaszáll.