Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A nap árnyékai

2011.06.19

 

 

 

jagello-anna.jpg

 

" A Lengyel "

 

Jagéllo Anna

1523 - 1596

" Báthory István "

 

Lengyel királyné, Litvánia nagyhercegnéja, Erdély fejedelemasszonya.

Jagelló Zsigmond lengyel király és Bona Sfroza milánói hercegnő negyedik gyermekeként születik Krakkóban. Anna testvérei már házasságban éltek mikor ö már 49 éves és még hajadon volt. Bátyja II. Zsigmond Ágost halála után 1572-ben jut politikai szerephez, testvére gyermektelen halt meg s a lengyel trón női ágon vált örökölhetővé. A lengyel rendek IX. Károly francia király öccsét választották meg azzal a kítétellel, hogy Valois Henriknek nőül kellett vennie Annát. 1573-ban azonban a férj titokban visszatér francia földre, hogy elfoglalja a trónt, így újból megindul a harc a megüresedett lengyel koronáért. A színen legesélyesebbként Habsburg Miksa ausztria császára és Rettegett Iván orosz cár tűnt fel, míg a török hatalom az Erdélyi fejedelmet Báthory Istvánt támogatta. Iván területi engedményekért visszalép a házasságtól, a lengyelek tartva attól, hogy az osztrákok és az oroszok felosztják az országot kétpártra szakadtak. A főnemesség Miksát választotta meg, de a köznemesség tartva a török támadásoktól Báthory István mellett foglalt állást. Így a hezitáló Miksa helyett Báthory István lett a lengyel király, aki vállalta, hogy nőül veszi a nála 10 évvel idősebb Annát. 1576. május 1-én tartották az esküvőt Krakkóban, de a rendek beleegyeztek abba, hogy a házastársak külön éljenek. Anna egyenrangú társként lépett a lengyel trónra de a tényleges, közvetlen hatalom Báthory kezében összpontosult. Anna férje halála után, unokaöccsének igyekezett biztosítani a trónt és sikeresen elérte, hogy a fiatal Vasa Zsigmond svéd herceget, II. Zsigmondként lengyel királlyá koronázzák. Anna bár kétszer is férjhez ment, és több kérője is akadt még is egyedül, magányosan, gyermektelen élt. 1596-ban 73 éves korában éri a halál Varsóban.

 

 

 

 

 

 

karoly-zsuzsanna.jpg

 " A társ "

 

Károlyi Zsuzsanna

1585 - 1622

" Bethlen Gábor "

 

Nagybirtokos családban születik Károlyi László és Sziny Klára gyermekeként Kolozsváron. 1605-ben megy nőül Bethlen Gábor erdélyi fejedelemhez, akinek a mélyen vallásos, puritán asszony, kitartó társa és segítője lesz. Zsuzsanna nem csak a magángazdaság de a kincstár ügyeit is intézi és kezeli. Harmonikus házasságukból három gyermekük születik: Gábor, Mihály, és egy leány, de a gyermekek nem érik el a felnőtt kort. 1620-ben tevékeny szerepet játszik az anabaptisták Erdélybe telepítésében. 1622-ben súlyosan megbetegszik, férje mellette van mindvégig, a betegségből nem épülfel s még ez év májúsában meghal. Zsuzsannát országos gyász és hatalmas pompa mellett temetik el a gyulafehérvári székesegyházban.

Bár Károlyi Zsuzsanna 1620. - 1621. között viseli a magyar, horvát, szlavón királyné címeket de ténylegesen soha nem koronázták meg.

 

 

 

 

maria-krisztierna.jpg

   " A  Hasburg "

 

Mária Krisztierna 

1574 -1621

" Báthory Zsigmond "

 

II. Károly és Mária Anna bajor hercegnő leányaként születik 1574. oktober 10-én Grazban a Habsburg dinasztiában. A komoly, szelíd, engedelmes leány Grazban és Müchenben nevelkedik, kiválóan ír és fogalmaz ami a korában igen kiemelkedő, ezek mellett még latinul is beszél, melynek magyarföldön veszi hasznát. Mikor a magyarok szakítanak a török portával és szövetségre lépnek a Habsburgokkal, ekkor Bocskai István ki a fejedelmet képviseli a császári udvarban, a szövetség megpecsételéseként kapja meg Mária Krisztierna kezét Báthory Zsigmond számára. 1595 ben tartják a jelképes esküvőt Grazban és a hercegnő innen indul Erdélybe Bocskai oldalán, kivel bizalmas baráti kapcsolatot alakított ki. A hosszú utazáson Mária megbetegszik és több alkalommal is meg kell állítani pihenőre a népes udvartartást és kíséretet. Az utazás vége felé Kassán áthaladva érnek Kolozsvárra ahol Mária találkozik Báthory Zsigmonddal akivel augusztusban megtartják az esküvőjüket. A fiatalok házassága azonban nem volt boldog, nem tudni mi okból de Báthory képtelen volt kapcsolatot létre hozno feleségével és a házasságot nem hálták el soha. A fejedelem szinte menekült fiatal felesége elöl, ezt persze az utókor több módon is magyarázza de a valódi okát már nem tudhatjuk meg soha. Mária így szabad maradt hiszen a házasság nem pecsételödőtt meg. A művelt asszony igyekezett jól kiismerni új hazája szokásait, a nehéz időszakban anyjával tartotta a kapcsolatot levelezés útján és Bocskaira támaszkodott magányában. 1597-ben Zsigmond aki egyre jobban akart szabadulni hitvesétől Prágába utazik, hogy tárgyalásokat kezdjen Rudolffal. Mária ezalatt száműzve él Kővárban mikor 1598 áprilisában átveszi a hatalmat férjétől aki lemondott a fejedelmi székről. Mária igyekezett kiállni és jól irányítani az országot de Zsigmond még ez év augusztusában visszatér és elfoglalja uralkodói helyét. Testvéri kapcsolatban élnek ám az ingerlékeny, hangulat ingadozó Zsigmond mellett egyre nehezebben viseli sorsát. Zsigmond 1599-ben másodjára is lemond, unokatestvére javára a fejedelmi trónról. Máriának nem marad választása s áprilisban vissza indul ausztriába. Visszatérve anyja Grazi udvarában még reméli, hogy Báthory visszatér de csalódik és házasságát VIII. Kelemen pápa érvényteleníti. 1607-ben lép a Halli jezsuita kolostorba s annak főnökasszonyaként él 1621-ben bekövetkezett haláláig.

 

 

 

 

bk.gif

 " A méltatlan "

 

Brandenburgi Katalin

1604 - 1649

" Bethlen Gábor "

 

János Zsigmond Brandenburgi választófejedelem és Anna porosz hercegnő negyedik gyermekeként születik a Kelet-poroszországi Königsbergben 1604. május 28-án. 1626-ban Kassán lesz Bethlen Gábor Erdély fejedelmének második felesége. A házasság politikai indíttatású volt s a kezdeti időkben tolmács segítségével érintkeztek, Katalin csak németül és franciául beszélt. A házasságkötés után két hónappal Bethlen utódjául jelőli Katalint a fejedelmi székbe, de a szorakozni vágyó tékozló Katalin mellé kijelöl egy 12 tagú tanácsot és öccsét Bethlen Istvánt, hogy a kormányzást együtt gyakorolják. A gyermektelen házasság harmadik évében a fejedelem meghal s így Katalin került hatalomra aki az óvintézkedések ellenére válságba sodorta Erdélyt. Könnyelmű, tékozló életmódot folytat és legfőbb támasza Csáky István aki a szeretője volt. Az elégedetlen rendek leakarják mondatni Katalint aki II. Ferdinánd császárnak ajánlja fel Erdélyt, miközben a fejedelemségért Bethlen István és Rákóczi György is harcba száll. 1630-ban lemondatják Katalint s Bethlen veszi át a fejedelmi széket. Megindulnak az egyezkedések s miután a " porta " érdektelen abban, hogy melyik magyar főúr kerül hatalomra ezért mindkét fél számára elküldik a kinevezési parancsot. Katalin kezébe kerül a döntés joga, Katalin utálja Bethlent s ezért Rákóczi nevét olvassa fel. 1631-ben Katalin elhagyja Erdélyt és Magyarországra költözik ahol áttér a római katolikus hitre. 1639 -ben Sopronban feleségül megy Ferenc Albert szász-lauenburgi herceghez akivel a bécsi udvarnál ismerkedett meg. Szerelem házasság volt és a pár visszatér Pomerániába, a Bethlentől örökölt hatalmas vagyon hamar elúszott s Katalin igen szűkös keretek közt élte utolsó éveit. Schöningenben éri a halál 1649. augusztus 27-én.

 

 

 

 

lzs.gif

 

 " Az iskolaalapító "

 

 Lorántffy Zsuzsanna

1600 - 1660

" I. Rákóczy György "

Bővebben az asszonyok bejegyzésben.

 

 

 

 

 

bzs.gif

" A császárhű jezsuita "

 

Báthory Zsófia

1629. - 1680.

" II. Rákóczy György "

 

Báthory András és Zakreszka Anna leányaként születik 1629-ben Somlyón. 1643-ban lesz II. Rákóczi György felesége és apósa kérésére áttér a református hitre. Férje a fejedelem 1660-ban bekövetkezett halála után, visszatér a katolikus hitre és fiával I. Rákóczi Ferenccel magyarországi birtokaira költözik. A katolicizmusra visszatérve a császár pártjára áll és a jezsuiták elkötelezett, fanatikus híve lesz, üldözi a protestáns prédikátorokat és jobbágyokat. Nem nézi jó szemmel fia házasságát és igen megkeseríti menyének Zrínyi Ilonának életét kinek nincs maradása a Munkácsi udvarban. Az ellentétet az is nagyban befolyásolta, hogy fiát beszervezték a Zrínyi - Frangepán császár ellenes összeeskűvésbe. 400. 000 forintjába kerül fia szabadsága s váraiba bekell engednie a német őrségeket is. Élete vége felé mindent megtett, hogy megakadályozza Ilona és Thököly házasságát. 1680. június 14-én a munkácsi várban éri a halál. Testét fia mellé temetik az általa alapított kassai jezsuita Szentháromság-plébániatemplom kriptájában.

 

 

 

 

dia8.gif

" A várvédő "

 

 Zrínyi Ilona

1643 - 1703

" I. Rákóczy Ferenc - Thököly Imre "

Bővebben az asszonyok bejegyzésben.

 

 

 

 

ba.gif

 " A nap árnyéka "

 

 Bornemisza Anna

1630 - 1688

" I. Apafi Mihály "

 

Bornemisza Pál udvari főkapítány leánya Erdély fejedelem asszonya. A Jenői és Munkácsi várakban töltött gyermek évei után, 1653-ban lesz I. Apafi Mihály felesége. 1661-ben férjét Erdély fejedelmének választják, Anna megerősíti pozicíóját és nagyban befolyásolja ingatag, tehetetlen férje politikai döntéseit. A házasságukat szoros érzelmi kapocs fogja össze s tizennégy gyermekük születik de csak egy fiú marad életben II. Apafi Mihály a későbbi fejedelem. Az erdélyi főnemesség soha nem fogadta be s ez élete végéig bántotta. Anna minden idejét leköti a fejedelemség és birtokainak ügyintézése, 1680-ban írja meg híres szakácskönyvét és 1667-től vezeti gazdasági naplóját, melyben minden kiadás - bevétel szerepel. Körültekintően kezeli az ügyeket s szinte mindenről tudomása van, a legkisebb ügy sem kerüli el figyelmét a fejedelemségen belül. 1688-ban hal meg és Ebesfalván az almakereki református templom Apafi sírboltjában temetik el. 1909-ben férjével, fiával, és menyével együtt a kolozsvári Farkas utcai református templomba temetik újra. 1942-ben Kós Károly tervez díszes síremléket a családi sírra.

 

 

 

 

 

bet.gif

" A csendes "

 

  Bethlen Kata

 16?? - 1725

" II. Apafi Mihály "

 

Bethlen Gergely és Thoroczkay Mária gyermeke. 1694.ben megy nőül II. Apafi Mihály erdélyi fejedelemhez. A házasságot I. Lipót császár nem ismeri el, arra hivatkozva, hogy az udvar nem hagyta jóvá, ezért Apafit bécsbe viteti. Erdélyi birtokait elveszik s helyette birodalmi hercegi rangot kap és 10000 forintnyi kegydíjat. Katalin követi férjét bécsbe ahol annak 1713-ban bekövetkezett haláláig élnek. A házasságuk gyermektelen maradt s Katalin utolsó éveit szűkösen, sínylődve éli. 1725-ben hal meg, testét almakerékre viszik ahol a templom sekrestyéjében helyezik el. 1790-ben kerül csak férjével együtt sírboltba, majd 1909-ben újratemették Kolozsváron.

 

 

 

 

ha.gif

 " A menekült "

 

Hesseni Sarolta Amália

1679 - 1722

" II. Rákóczy Ferenc "

 

Károly hessen-wanfrield őrgróf és Alexandra Julianna leiningen-dagsburgi grófnő hatodik gyermekeként születet. Gyermek éveit boldog családi környezetben töltötte. Tizenöt esztendős mikor a szülők kiválasztják jövendőbelijét, aki a császári család akarata ellenére a legelőkelőbb, leggazdagabb magyar főúri család sarja II. Rákóczi Ferenc a későbbi fejedelem. 1694-ben tartják az esküvőt a kölni székesegyházban s ez év telén a fiatal pár Magyarországra költözik. A házasságból három fiúk születik de csak József és György érik el a felnőtt kort. A házasságuk nem volt zökkenő mentes, hiszen Rákóczit megfigyelés alatt tartották és több alkalommal is elvitték. Mikor Rákóczi szövetkezése a francia királlyal kiderül akkor Bécsújhelyre viszik és tömlöcbe zárják. Sarolta megvesztegeti a vár parancsnokát és megszökteti férjét aki lengyel földön talál menedéket. Az udvar értesülve a szökésben való szerepéről elveszi Saroltától gyermekeit és internálja a hercegnőt. Sarolta ekkor látja utóljára gyermekeit. 1707-ben a szabadságharc idején Sarolta lengyel földre menekül, rövidebb időt eltölt Prágában majd visszatér lengyel földre és Jaroslaw városában telepedik le. A házassága ekkor már csak látszat férjétől elhidegül s a külön élés évei alatt lépbe a színre Sienawski hercegné II. Rákóczi Ferenc kedvese. A fejedelem évjáradékkal támogatja feleségét, de életmódja tékozló és fényűző az udvartartása. 1711-ben találkozik utoljára férjével aki külföldre menekül a szabadságharc elvesztése után. Sarolta elveszti évjáradékát, azonban a francia király segítségére siet és birtokot vásárol neki ahol tovább élhetett udvartartásával. 1721-ben a hercegnő párizsba utazik, Rákóczi ekkor már török száműzetésen él a megfáradt, elhízott, egészségileg tönkrement Sarolta a Chasse-Midi zárdába lép. Itt éli le utolsú éveit, fogad vendégeket ugyan de egyedül van, férjéről, gyermekeiről soha többé nem hall. 1722-ben váratlanul hal meg s a kolostor kertjében temetik el. 1792-ben a kolostort bezárják a forradalom idelyén, majd 1804-ben a temetőt is. A területet eladják az épületeket valamint a hercegnő sírjával együtt a tőbbi sírt is lerombolják.