Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Akiket elsodort a történelem

2011.09.26

 

 

simonyi.jpg

 

Simonyi Jószef

1771- 1832


Nagykállón születik . Egy ambicíózus, feltörekvő fiatalember, aki már iskolás korában nagy verekedő  hírében állt. 16 éves, mikor katonának áll a Napoleoni háborúk utolsó éveiben. A fiatal férfi vakmerőségével, egyéni vállalkozásaival és bátorságával hamar kiemelkedik társai közül. A Napoleoni háborúk hőse lesz, s szinte mindent elér, amit csak katona elérhet. Felettesei is felfigyelnek érdemeire: 72 kitüntetést kap élete során. (a Mária Terézia-, a Lipót-rend mellett az  orosz Szt. György lovagrendet és a francia becsületrendet is elnyeri. Gazdag, elismert ember, aki bárói   rangot kap és nőül veszi Hegelsfürsti Leiner Tereziát.A házasságból több gyermekük születik, de a békeidők meghozzák bukását. Aspern, Wagran hősét megvádolják, tisztázatlan körülmények  merülnek fel, s mindenét elveszíti: birtokait, rangjait, megbecsülését.  Végül várfogságra ítélik  Aradon,

s ott is hal meg 1832. augusztus 23-án.

 

 

 

zsazsa.jpg

 

Fedák Sári " Zsazsa "

1879 -1955

 

Beregszász szülötte, a magyar színházi élet egyik legvitatottabb alakja.  Zsazsa már fiatal korában igazi sztár, a férfiak a lába előtt hevernek, minden mozdulata, megjelenése felkavarja a közvéleményt. Igazi díva, aki szinte uralja a színpadot, akár próza, akár dráma vagy vígjáték - játéka magával ragadó.  Korának  legnagyobb primadonnája, bár hangi adottságai bezártak, mégis olyan címszerepeket énekel, mint a Bob herceg, János vitéz, vagy a Sybill. Az ország számos színpadán fellépett, Pesten a Király, a Víg, a Népszínházban arat sikereket. A film is megtalálja. Házassága Molnár Ferenccel rövid, viharokkal és botrányokkal teli volt, ami napi híreket biztosított az akkori lapoknak. Zsazsa itthoni sikereit külföldön is kamatoztatta, fellépett Bécsben, Berlinben, Párizsban, Londonban, még az Egyesült Államokban is körutazást tett. A hazai színpadon ő énekelt először jazzt. A sikerek sorozata akkor ért véget, amikor feltűnik a fiatal Honthy Hanna, akinek hangi adottságai is megvannak az igazi nagy szerepekhez. Zsazsa életét a történelem sem kímélte, mikor 1918-ban ápolónőként működött, levörösözték, a második világháború után pedig nácibarátnak titulálták. Börtönre ítélik, szabadulása után visszavonultan él, 1955-ben bekövetkezett haláláig.

Főbb szerepei: Bob herceg, Szókimondó asszonyság, Sybill, Gésák,Cigányszerelem, Mágnás Miska, Tokaji aszú, Stuart Mária, János vitéz, Bajadér, Fehér Anna, Mámi.

 

 

 

 

arizona.jpg

 

Striger Mici " Miss Arizona "

189? - 1944

 

Az első világháború elől menekül fiával és ékszerész férjével Olaszországba. A fiatalasszony hamarosan elveszíti férjét, egyedül maradva fiával. Ekkor ismerkedik meg a zsidó származású magyar zeneszerzővel, Rozsnyaival. Összeházasodnak, a háború után hazatérnek és megnyitják bárjukat, az Arizonát. A mulató hamarosan a pesti éjszaka legkedveltebb helye, műsorai egyre színesebbek, látványosabbak, fényesebbek lesznek.Miss Arizona az éjszaka igazi csillaga, káprázatos kösztümjei, híres ékszerei, fejdíszei csak emelik a látványt. Az egzotikus állatok, a vízi-show, Európa legjobbjai közé emelik a bárt, és sok művész kezdi itt pályáját. A boldog, csillogó  életükre a közelgő háború vet árnyékot. A bár népszerű, de a háttérben már egyre több a zaklatás, a követelés. Rozsnyaiék tartani próbálják magukat, de tudják, addigi életük örökre megváltozott. Rozsnyait többször letartóztatják, a nácizmus elterjedésével végképp lezárul életük. Mici fia öngyilkos lesz, Rozsnyait elhurcolták s valószinűleg ki is végezték.Rozsnyainét hitegetik, hogy férjét megmentheti. Mici mindent megtesz, hogy férjét kimenekítse, s megmaradt ékszereit összeszedi: ez a váltságdíj, amit a helyi megbízott kér. 1944 ködös, hűvös reggele volt, amikor Mici beszállt az SS autóba.

  Soha többé nem látták.

 

Egy kivételes csillaga volt a pesti éjszakának. Alakját, életét  Szabó István filmje ábrázolja  / Miss Arizona / megrendítő valósággal. Rátonyi Róbert, ki maga is fellépett az Arizona színpadán könyvével / Mulató a Nagymező utcában / állít emléket egy eltünt világ legendás mulatójának és fénylő csillagának.

 

 

 

 

k-julianna.jpg

 

Korponayné Géczy Júliánna

1680 - 1714

" Jön, mint egy üstökös, leszáll, mint egy csillag. "

 

Egy bozóttal benőtt  kis ajtó: melyen egy fiatal nő látható fehér ruhában, kezével hívogatóan intve. Ő Géczy Júliánna, a " lőcsei fehér asszony ". A fiatal Korponayné 1709 - 1710 között tartózkodott Lőcsén, és közvetítőként működött az ostromlók és ostromlottak között. Alakja, személye titkokkal teli, s úgy maradt fenn neve, mint Lőcse árulója. Korponaynét a Rákóczy szabadság- harc sodorja magával, s a szatmári békekötés után vonja magára a figyelmet.Pálffy Jánost keresi fel, és egy újabb felkelést előkészítő levélről beszél neki, amelyet a kurucoktól való félelmében megsemmisített. Koroponaynét letartóztatják, és vallatóra fogják. Félti apját a kurucoktól,  de tart a császáriaktól is, és egyre jobban összezavarodik így hamarosan a bécsi udvar és a magyar érdekek kereszttüzébe kerül. A megrémült asszonyt ismét vallatják, egyre több ellentmondásba keveredik, míg végül öszezavarodik. Júliánnát Győrben a vallatások után bíróság elé állítják, és elítélik hazaárulásért. A halálos ítéletet a város főterén hajtják végre, ahol nyilvánosan lefejezik. Halálával több száz életet mentett meg, hiszen titkát, a levél tartalmát magával vitte a sírba.

 A fiatal, titkokkal teli asszony életének a " nagy mesemondó " állít emléket "A lőcsei fehér asszony" című regényében.

 

" Valamennyi dob elkezdett pörögni a téren,"Fiacskám! jövök már!" suttogá az asszony,valami villámlott a fényes napsugárban, s már ott volt, ahová vágyott. "

Jókai Mór


 

 

 

 

 

zach-felician.jpg

 

Zách Felicián

120? - 1330

 

Nógrádban őshonos Záh nemzetségből származik, nevét a Károly Róbert ellen elkövetett sikertelen merénylet tette ismerté.  Hosszúideig katonáskodik s ez idő alatt nagy vagyont szerez, s mikor akirályhoz pártól 1321. septei várkapitányának nevezik ki.  1330 - ban máig nem tisztázott okból rátör a királyi családra. A gyermekeit védő királyt a karján sebesíti meg a királynét kézfején éri a kardja, négy ujját veszti. A hirtelen támadt riadalomban hamar közbe lépnek a szolgálattevő urak s lemészárolják Feliciánt.  Teste darabjait szét küldik  az országban elrettentő példának szánva  " így jár aki áruló. "    A Zách családot kiméletlenül lemészárolják. Fiát menekülés közben fogják el és a ló farkához kötözve  addig vonszolják míg bele nem hal, maradványait a kutyák elé dobják. Sebe nevű leányát és férjét azonnal lefejezik, Klára nevű leányát megcsonkítják. A leánynak orrát és ajkait metszik le és így viszik körbe városról - városra azt kellett kiabálnia

 

 

 

" - Így jár, aki hűtlen lesz királyához. "

 

 

" Mutató ujjamért 

Szép/hajadon lányát,

Nagy ujjamért legény fia 

Borzasztó halálát,

  

A másik kettőért

Veje, lánya végét, 

Piros vérem hullásáért

Minden nemzetségét! "

Arany János -Zách Klára

 

 

 

 

 

 

bornemisza-gergely.jpg

 

Bornemisza Gergely

                                                                         1526 - 1555

 

1552. évben, kiemelkedő szerepe volt az egri vár védelmében. Hadnagyként érkezett a királyi csapatok élén  Egerbe, tűzéri és haditechnikai vivmányait már Tinódi is megemlíti. A sikeres csata után a várkapítányává nevezik ki 1553 - ban. 1554 - ben egy  sikertelen rajtaütésnél török fogságba esik, Konstantinápolyba hurcolják ahol 1555  - ben nyilvánosan kivégzik.

 

" Egész Európa tapsolt és ujjongott a győzelem hallatára.

 Rómában a pápa Te - Deum -ot misézett."

                                                   Gárdonyi Géza

 

 

 

 

 

 

torok-balint.jpg

 

  Török Bálint

 

1502 - 1550

 

II. Lajos testőre a kiváló vitéz és hadvezér. Művészeteket pártoló főúr 1540 -től az árván maradt János Zsigmond gyámja, az ország egyik kormányzója Izabella királyné oldalán. Birtokai az egész országot behálózzák, rendkivül gazdag és népszerű ember volt. 1541 - ben a királyné kérésére elkíséri a gyermek királyt a török táborba, soha többé nem tért vissza.

 

" Aki bátor, az az erős,

Aki erős, könnyen is győz,

S aki győzve megy előre,

A halál is megfut tőle. "

                                               Gárdonyi Géza

 

 

 

 

 

dia2.jpg

  

 Báthory Erzsébet

1560 -  1614


Ecsedi Báthory Erzsébet 1560. augusztus. 7 - én születik Nyírbátorban.  A sváb Gutkeled nemzetségből ered történelmi családja.  Apja ecsedi Báthory György,  anyja somlyói Báthory Anna,  nagybátyja az erdélyi fejedelem Báthory István.  Gyermekkorát ecseden tölti,  itt ismerkedik meg Nádasdy Ferenccel akivel tizenegy éves korában eljegyzik.  1575 - ben tartják az esküvőt s ekkor kapja nászajándékba a csejtei birtokot.  Nádasdy " az erős fekete bég "  sokat van távol a törökök elleni harcok miatt,  így Erzsébet magányos,  zárkozott életet él. A házasságból hat gyermekük születik,  Erzsébet odaadó anyja gyermekeinek, és hű társa Nádasdynak akit 1604 - ben  Sárváron ér a halál.  A  magára maradt asszonyt zárkózott, csendes életvitele miatt veszik szájukra az emberek, rémtörténeteket, misztikus, históriákat  mesélnek róla.  A  hajdani családi fészek Csejte pedig a sátán tanyájává válik.  Mikor rokonságba kerül a Zrínyi családdal,  Thurzó nádor meglátogatja, de szándéka a megsemmisítés.  1610 - ben letartóztatja Erzsébetet akit hívei pénzért elárúlnak, hű szolgálóit kegyetlenűl megkínozzák, s mikor a nagyasszony ellen vallanak az el nem követett bűnökről, halálra ítélik őket és máglyán égnek el. Erzsébet a haszonszerzés áldozatává válik, csak úgy mint Báthory Gábor és Báthory Anna. Thurzó gyűlöli a családot és a Habsburg udvar is szeretné kezét rátenni a hatalmas vagyonra.  Erzsébetet ki korának szinte első asszonya volt, tárgyalás és ítélet nélkül, bizonyítékok hiányában, Thurzó önkényesen befalaztatja várának egyik szobájába ahol 1614. augusztus 21 - én veszti életét. Erzsébet élete számos festőt, írót ihletet meg.  Filmek, könyvek, színpadi művek mutatták be ellentmondásos, titkokkalteli mitikus életét. Vitatott élete a mai napig sok ember fantáziáját indítja be, de személye nem volt több vagy másabb mint korának bármely más arisztokrata asszonyáé.

 

" Lassan egybenövök a várral.

A vár méhében, csendben és magányban,

egybenövök a sziklákkal. "

                                             Nagy András    

 

A hazai színpadokon két arcát mutatták meg, a tragikusat Béres Ilona játéka tette hitelessé, a hirhedt oldalát a zenés műfajban Nagy Anikó vitte sikerre.

 

 

 

 

 

 

ocskay.jpg

 

Ocskay László

 

1680 - 1710

Kuruc brigadéros, császári és királyi ezredes.

 

Ocskay Kristóf és Fitter Éva gyermekeként születik, egy Nyitra vármegyei köznemesi család sarjaként. A gyermek tanulmányait a nagyszombati jezsuitáknál végezte 1695 - 1698 között. Tizenöt éves mikor Pálffy gróf ezredében huszár lesz, harcol Savoyai melett de botrányos életvitele, hirtelen kitörései miatt elítélik. Megszökik ezredétől, felveszi a muzulmán vallást is de 1699 - ben visszatér Pálffy ezredéhez. A spanyol örökösödési háborúban kitűnik, de garázdasága miatt csak a tizedesi rangig jut el. Maga mögött hagyva csapatát, most francia földre megy ahol testőr hadnagy lesz. Megnősül, feleségül veszi Tisza Ilonát, majd 1703 - ban egy gyorsan összetoborzott, lovas csapattal a fiatal II. Rákóczi Ferenc oldalára áll. Hamar felkűzdi magát a ranglétrán az ezredeségig, rettegett nevét pedig mindenhol ismerik, " Tűz fejedelem - Rákóczi villámja " - ként emelegetik. Meghódítja Lévát, Korponát, Selmecet és betör Ausztriába és Morva földre. 1708 - ban megkörnyékezik és Pyber püspök a császár I. József oldalára állítja. Ocskay árulása megdöbbenést keltett és haragra gerjesztette a fejedelem híveit. Jávorka Ádám  főhadnagy esküt tesz, hogy elfogja az árulót, 1710 - ben sikerre viszi tervét és Ocskayt elfogja. A foglyot Érsekújvárra szállítják, halálra ítélik és kivégzik.

 

 

" Ez volt a története azoknak, akik szerettek, és szertve voltak mind a vérpadig. "

                                       

                                Jókai Mór

 

Alakját, kalandos életétt Jókai Mór Szeretve min a vérpadig cimű regényéből és Herczeg Ferenc Ocskay brigadéros című drámájából ismerhetjűk meg.

 

 

 

 

  

 

karady-katalin.jpg

 

Karády Katalin

 

1910. XII. 8. - 1990. II. 8.

 


Kanczler Ferenc és Lőrinc Rózália gyermekeként születik egy hét gyermekes proletár családban Kőbányán. Agresszív apja szíjjal verte a gyermekeit, Katalinnak szerencséje volt mert egy jótékonyság alapnak köszönhetően, kijutott Svájcba és Hollandiába tanulni. Haza érkezvén egyszerű öltözködésével, tisztaság mániájával, nyelv tudásával kitűnik társai közül. 1936 - ban kezdi meg színí tanulmányait, szépségére, mélyen búgó hangjára hamar felfigyelnek rá. 1939. és 1941. között a Vígszínházban játszik, első szerepe Az asszony és az ördög című darabban lady Elizabeth Ez időben köt házasságot egy idősebb férfival, bár a házasság nem volt hosszú életű, meg alapozta hátterét s felveszi a Karády nevet. Karrierje felfele ível, kilenc év alatt közel húsz filmet forgat. A korszak dívája, végzet asszonya lesz. Karády klubok alakulnak s nők ezrei utánozzák öltözködését, frizuráját, viselkedését. Magán élete nem pletyka mentes, kik férfi falónak tartják, mások viszont lezbikus hajlamáról suttognak.  Újszászi  István tábornokkal folytatott szerelmi élete, újabb témával szolgál a pesti bulvárnak. Mindig a rivaldában élt ám a nácik bevonulása és a Machita bemutatója ketté töri pályáját. Kémkedéssel vádolják és letartóztatják. Éhezetetik, kegyetlenűl megkínozzák, élvezik a hajdani csillag megalázott kiszolgáltatott helyzetét. Egy lerészegedett náci akar vele elszorakozni de Karády kihasználva lehetőségét megszökik. A háború végéig bujkál, egy apácák által működtetett menhelyen. A megtört díva a háború után az Operett Színházban játszik de kommunista rezsimnek már nem kell a Horthy korszak csillaga. Letíltják a színpadról, filmjeit betíltják, lehetettlenné teszik helyzetét így 1951 - ben elhagyja hazáját. Svájc, Ausztria, majd Brazília végül az Egyesült Államokban él. Kalap szalont nyit és teljes vissza vonultságban élte le életét. A 1930-as, 1940 - es évek legsikeresebb film csillagát 1990 - ben éri a halál New Yorkban. Karády földi maradványait hazahozzák, a Szent István Bazilikában ravatalozzák fel s végső nyughelye a Farkasréti temetőben található. 2001 - ben készül el Bacsó Péter Hamvadó cigarettavég című filmje melyben emléket állít a dívának.

 

Szerepei:

Lady Elizabeth - Az asszony és ördög

Gabi - Első a szerelem

Rita - Románc

Jelena - Féltékenység

Izabella - A királynő csókja

Sybill - Sybill

Zia - Fekete liliom

Vera - Vera és családja

La Tangolita - Bál a Savoyban

Maya - Maya

 

Fikmjei:

Halálos tavasz - Erzsébet királyné - Kísértés

Hazajáró lelkek - Egy tál lencse - Ne kérdezd ki voltam

Szűz és a gödölye - Szíriusz - Tábori levelezőlap

Halálos csók - Csalódás - Alkalom - Opiumkeringő

Valahol Oroszországban - Külvárosi őrszoba - Machita

Makrancos högy - Valamit visz a víz - Szováth Éva

Boldog idők - Hangod elkísér - Bethlehemi királyok

Forró mezők

 

Ismert dalai:

Mindig az a perc - Hamvadó cigarettavég - Ez lett a vesztünk

Isten veled Budapest - Valahol Oroszországban -Fáj a szívem

Ezt a nagy szerelmet töled kaptam én - Katyusa

Gyűlölöm a vadvirágos rétet - Halálos tavasz

Jó éjt Budapest - Jó éjt drága kis hadnagyom

Ne kérdezd ki voltam - Te vagy a fény az éjszakában

 

Könyvek:

A Karády - Halálos tavasztól a gestapóig

 

" Ne kérdezd ki voltam,

A sorsomat én akartam,

S ha majd egyszer megsokalltam,

Azt mondom ágyő! "

 

 

 

 

 

 

almasy-laszlo.jpg

   

Almásy László

 

1895. VIII. 22. - 1951. III. 22.

 

 


 

Almásy László Endre néven a család Borostyánkői várában születik. Gyermekként gyakran tartózkodik nagyapja könyvtárában ahol több ezer könyv, album és térkép volt. Tanulmányait a kőszegi bencés gimnáziumban magán tanulóként folytat. Közép iskoláit Grazban kezdi. Már fiatalon beleszeret a repülésbe és a természetrajzba. 1909 - ben repül előszőr de lezuhan, 1910 - ben Svájcban egy évet tölt egy tüdőszanatóriumban, majd 1911 -től Londonban folytatja tanulmányait. Elsajátítja az angolnyelvet s itt találkozik az Afrika kutató Freederich Seluis - al. Az első világháborúban 11 - es huszároknál szolgál Vasvármegyében pilótaként teljesít szolgálatot. 1925 - ben indul Afrikába, 1932 - ben teszi első nagy felfedezését mikor megtalálja Zarzura oázist. A Gliff Bebír fensík fővölgyét, a Vádid Abd el Malikot a hír bejárja a világot. 1934. - 1936. feltérképezi a szahara közepén található nagy homoktenger nevű hatalmas homoksíkságot. Kötreműködik az Egyiptomi sportrepülés létre jöttében, megalapítja a Kairói Aero Clubot s a királyi család térképészeti intézete számára teljesít megbízásokat. A II. világháború után visszatér Budapestre, többszőr letartóztatják: 1947 - ben szabadul és elhagyja az országot. Bécsbe menekül majd Triesztbe, még visszatér Afrikába egyszer. Ausztriában 1951 - ben éri a halál Salzburgban.

 

 

Egy kivételes életút volt az ővé, mint pilóta és autóversenyző számos elismerésben részesül. Kisérletei, felfedezései meghatározó erejüek voltak. 1944 - ben számos zsidót mentett meg a haláltól.

 

 

" Az Angol beteg "

Az oscar - díjas film részleteket villant fel Almásy életéből.

Afrikai évei alatt egy légiérő korházban dolgozott és tolmácsolt, itt kezeltek egy kanadai pilótát aki lezuhant és súlyos égésisérüléseket szenvedett. A pilóta belehalt sérüléseibe az esetett Almásy megemlítí s így ezt felhasználva találták ki a romantikus, szerelmi történetet melynek valós alapja nem volt. Almásy szerelme valószinuleg egy német katona volt aki a háborúban vesztette életét.

 

 

Könyvei:

 

Autóval Szudánban 1927.
Az ismaratlen Szahara 1934.
Levegőben, homokon 1937.
Suhanó szárnyak 1937.
Rommel seregénél Libiában 1943.

 

 

 

 

 

 

kasztner-rezso.jpg

 

Kasztner Rezső

1906 - 1957

Hős vagy áruló?

 

Egy dokumentumfilm ami felkeltette az érdeklődésemet, egy magyar - zsidó férfiról szolt... megdöbbentetett, hogy Izraelben mennyire elítélik a holokauszt túlélőit... Egy férfi akit olyan ember gyilkolt meg akinek fogalmase volt arról, hogy ez a férfi milyen áldozatott hozott, saját életét kockáztatva társaiért és min mentek keresztűl a II. világháború alatt az Európában élő zsidók.

 

Ez a férfi Kasztner Rezső néven látta meg a napvilágot Kolozsváron egy gazdag zsidó család gyermekeként. A jó szervező készségű és éles eszű fiúból újságíró lett,  késöbb ügyvédi diplomát szerez és Budapestre költözik. Pesten a magyarországi zsidó cionista mozgalom harcos tagja késöbb pedig vezetője lesz. A nyilas uralom alatt egy segély szervezetet vezet mely gazdag zsidókat mentett meg a biztos haláltól. A szervezetnek az volt a feladata, hogy pénzért, üzemanyagért, fegyverekért, fogyasztási cikkekért cserébe menlevelet biztosítson a tagoknak a Kasztner vonatra. Így nevezték azt a külön vonatot mely a zsidókat kivitte a megszállt területekről a semleges országokba. 1685 ember utazott a szerelvényen elkerülve a megsemmisítést. Bár származása miatt állandó veszély fenyegette lesztner a háború végéig mégis Pesten marad: tárgyal, vitatkozik, követel és még 80 ezer zsidót ment meg a haláltáboroktól. A háború után családjával kivándoról  és munkájával segétkezik  az alakuló Izrael állam létrejöttében. Alapító tagja lesz a LAKUD pártnak és a kormányban kap állást. 1952-ben az újságok kikezdik és azzal vádolják, hogy nácibarát, kollaboráns volt és elsikkasztotta a rábízott pénzeket. Kasztner felháborodik és bírósághoz fordul igazáért de az ellenzék akik kormány váltást akarnak, őt használják fel a hatalomért vivott harcban. A per elhúzódik s bár sok az ellentmondás Kasztnert 1955-ben bűnősnek mondja ki a bíróság. A család magára marad, mindenki elfordul tőlük még olyanok is akik életüket köszönhették neki. 1957-ben egy merénylet áldozata lesz, háza elött gyilkolják meg. A család elmenekül Izraelből s az Államokban telepenek le. Lánya és unokái a mai napig próbálják elérni, hogy rehebilitálják és megkapja méltó elismerését Izrael történelmében. Ez a férfi aki ezreket mentett meg a biztos haláltól, és dolgozott Izrael államért mégis hazája bélyegezte meg az árulás szégyenével. Emlékét nem őrzik és nem említik nevét... Egy férfi akit ennyi év múltán sem akarnak tisztázni, egy férfi akit elsodort a történelem.

 

" A dokumentumfilm 2000 elején készült. Nem tudom, hogy hogyan alakultak az események s hogy az évek múltával történt-e változás az ügyben de remélhetőleg felismerik Kasztner nemességét és áldozatkészségét s végül méltó helyet kap a történelemben. "

 

 

 

 

 

 

deri-sari.jpg

 

Déri Sári

 

1911. IX. 2. Pozsony - 1952. VIII. 23. Sátoraljaújhely

 a magyar " Merilyn Monroe "



Egy fiatal és tehetséges lány, aki Pozsonyból / itt volt első fellépése /, Pestre kerülvén ének és tánctudásával kereste kenyerét. Lenyűgöző énekhangjának és csodálatos testének köszönhetően /  magyar színpadon ő vetközött először /, hamar felfedezik a színházak és a filmipar is. A fiatal tehetség a legnagyobb színházak szerződtették le. Az Operett, a Madách, a Belvárosi, a Medgyaszay, a Városi, a Vidám színházak, de még a Royal Revű Varieté színpadán is fellépett. Budapest mellett, játszott még Szegeden és Miskolcon is. A II. világháború végefelé szeret bele Almássy Miklós grófba és nőül megy hozzá, ekkor még nem tudva, hogy ezzel megpecsételi sorsát. A háború utáni időszakban sok művész lett kegyvesztett, ki a politikai nézetei miatt, ki azért mert a Horthy rendszer sztárja volt, ki pedig származása miatt. A kommunisták hatalomra jutása után az új diktatórikus rendszer hamar vérszemet kapott és az 1950-es években megkezdték az államosításokat, az arisztokrácia kiirtását - kitelepítését. Nem kegyelmeztek senkinek és semminek. Déry Sári a nehéz időkben a szerelmet választotta, így ő is a kitelepítettek sorsára jutott. Nyomorúságos környezetbe taszították / hatan éltek egy kisszobában /, és eltíltották minden fellépéstől. A kitelepített emberek nehéz, kiszolgáltatott életét élte és nyomorgott. Mindent megtett volna azért, hogy játszhasson, lassan - lassan feladta büszkeségét, tartását, önbecsülését, mert hiányzott a közönség. Színész kollegái több kérvényt is írtak érdekében de Déry Sárinak nem volt reménye. Somlay Artúr a kor nagy színésze / kétszeres Kossuth-díjas / is kérvényezte visszatértét de ő is elutasítást kapott, az események után öngyilkos lett. Déry Sárinak nem kegyelmeztek és Mádon maradt, egyre lejebb sülyedve beteg férjét ápolva, míg maga is beteg nem lett. Sokat szanvedett betegsége ideje alatt s végül egy félre kezelés miatt lelte értelmetlen halálát. E rendkívűli tehetséget akkor érte a szerelem amikor kibontotta szárnyát egy új önkényuralmi rendszer. Déry Sári is azon művészek egyike volt, akinek pályáját, életét követelte, a " felszabadított " magyarország véres kezű rendszere.


 Bacsó Péter,   Udvaros Dorttya a főszereplésével készítette el a " Te ronygyos ", élet című filmjét, melynek alapját Déri Sári élete adta.


Szerepei:

Vera - Fiatalság

Kitty - Kata, Kitty, Katinka

Európa - Új Isten Thébában

Komédiáslány - Gömböc úr

Daisy - Próza


Filmjei:

A varieté csillagai 1938.

Semmelweis 1939.

Szervusz, Péter 1939.

Mindenki mást szeret 1940.

Szíriusz 1942.

Éjjeli zene 1943.

Házassággal kezdődik 1943.

Nászinduló 1943.

Rákóczi nótája 1943.

Egy pofon, egy csók 1944.

A két Bajthay 1944.

 

 

 

 

 

dobozi-es-hitvese.jpg

 

Dobozi Mihály és hitvese


Nem sok az az adat, amely fennmaradt Dobozi Mihályról és hitveséről Farmos Ilonáról. Talán a legtöbb embernek Madarász Viktor vagy Székely Bertalan festménye ugrik be, mely a halálraszánt szerelmeseket ábrázolja. A mohácsi csata idején tesz említést róluk a krónika, mikor a kisnemes dobzrai Dobozi Mihály néhány nemessel és jobbággyal beveszi magát egy szekérvárba a Marót vidékén. Itt küzdenek elszántan a török túlerővel szemben, védve asszonyaikat és gyermekeiket. A törökök azonban feldúlják a törékeny szekérvárat és lemészárolják elszánt védőit. Dobozi magához ragadja kedvesét és sikerül kitörnie az ostromlók gyűrűjéből. A szerelmesek azonban üldözőbe veszik, mikor a távoólság egyre kisebb Ilona kéri férjét, hogy adja meg neki a megváltó halált, így kerülve el a török rabságot.  Dobozi végez hű asszonyával, majd elhagyva a haldoklót, reményt vesztve a törököknek rohan és ott leli halálát.

 

 

" És elfordul, és felöleli

Nyögő nejét karjába

És hű vasát megszenteli

Merítvén oldalába,

És rontván a vad nép közé

Ád és vesz halált mindenfelé

S omolván drága vére,

Hölgyének rogy testére. "

 

Kölcsey Ferenc  Dobozi

 

 

 

 

matuska-szilveszter.jpg

Matuska Szilveszter

1882. I. 29 Csantavér 19..?


Feltaláló vagy őrült?

 

Matuska Antal és Németh Anna gyermekeként született 1882-ben Csantavéren. Apja papucskészítő mester volt. Apja korai halála után, édes- anyja ismét férjhez ment s úgy döntött, hogy fiát papnak adja. Szilveszter az elemi iskola elvégzése után, nevelő apja tanácsára a kalocsai jezsuita gimnáziumban kezdi meg tanulmányait 1903-ban. Gyenge tanulmányi eredményei miatt átíratták a szabdkai gimnáziumba, itt határozza el, hogy kántortanító lesz s tanulmányait a kalocsai érseki tanítóképzőben folytatja. Püspökhatvaniban kezdi meg tanítói pályáját, majd 1913-ban önként bevonul katonának. Az első világháborúban megjárja a szerb és az orosz frontot is, katonai pályáján gyorsan halad felfelé, és több kitüntetést is kap. A háború után visszatér szülőfalujába, megszervezi a polgárőrséget és ismét tanítani kezd. Ezen időkben veszi el Dér Irént aki szintén az iskolában tanít. Kicsapongó életet él és sokat költ, ezért a tanítás mellett üzleteléssel kezd foglalkozni. Üzleti vállalkozásai sikeresnek bizonyulnak, sót, petróleumot, gyufát, cukrot és festéket importál Újvidékről, Belgrádból és Szabadkáról. Ezen árukat csak nála lehet beszerezni, pénzét földbe fekteti és gazdálkodni kezd, mezőtúri bírtokán. Megszületik Gizella lánya, tanítói állása bizonytalanná válik s 1922 - ben felveszi a magyar állampolgárságot. Eladja bírtokát és Pesten vesz házat majd egy fűszerkereskedést nyit felesége nevére. Matuska üzletei  révén igen hamar gazdagodott meg, tőzsdézik és 1926 - ban már többségi részvény tulajdonos a házkezekési rt.-nél. 1928 - ban a család Bécsbe költözik, pesti javaikat eladva több ingatlan vásáról a városban, hogy később nagy haszonnal adja el őket. 1930 - ban jelennek meg az első felhők, melyek lassan beborítják életének tiszta egét. Az ingatlan ügyletei nem járnak sikerrel, és a felháborodott lakók feljelentik és pert nyernek. Felesége tüdőgyulladást kap, a különböző perek költségei és egyébb kiadásaik vagyonának több mint a felét elviszik. Matuska ekkor kezd el találmányokkal foglalkozni, melyek segítségével szeretné elkerülni a teljes anyagi összeomlást. Találmányai nem hozták meg a várt sikert s Matuska ekkor lép a halhatatlanság útjára, hiszen merényletei örökre beírták nevét a történelembe. 1932 - ben követi el a Biatorbágyi merényletet, melynek 22 halálos áldozata volt. Matuska igyekszik a kommunistákra terelni a gyanút, de neve többször is felbukkan az ügyben, melyhez további merényleteket is párosítanak. Matuskát perbe fogják, Bécsben 6 évi fegyházra, a magyar törvényszék pedig halálra ítéli. A fegyházi büntetés után szállítják át a Váci Országos Királyi Fegyintézetbe ahol bűntetését életfogytiglanra változtatják. 1944 - ben mikor az oroszok elérik Vác területét a börtön őrizet nélkül marad a felfordulásban és Matuska megszökik. Útóljára szülőföldjén látták...  

1945 - ben tűnt el.

Életét, merényleteit többször is feldolgozták. Egyik legismertebb változata az 1959 -ben készült Merénylet című film Várkonyi Zoltán rendezésében, melynek főszerepét Básti Lajos játszotta, partnerei Major Tamás, Páger Antal és Tábori Nóra voltak