Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Asszonyok

2010.09.21

 

     

" A szenvedésben erősebbek és nagyobbak a nők mint a férfiak. Tűrni megtanít bennünket a sors, de megőrizni, csak nagy nők példái tanítanak minket. "

 

 

" Nők akik szakmát, élethivatást választanak, de az nem feltétlenül a konyha és a főzőkanál. "

 

 

 

 

torma-zsofia.jpg


     

 

Torma Zsófia  

1832. IX. 27. - 1899. XI. 14

 

 

 Az első régésznő.


 

 Torma József történész leánya aki, Csicsókeresztúron született, 1832. szeptember 27 - én. Korán mutat érdeklődést a történelem és régészet iránt, s mikor letelepednek Szászvárosban megkezdi munkásságát. Számos feltárárst, ásatást  végez és több művét is publikákják. 1876-ban tanulmányiutat tesz és kétszer is részt vesz az antropológusok gyülésén Németországban.1899-ben megkapja az Erdélyi Egyetem Bölcsészdoktori címét. Gyűjteményét az Erdélyi Múzeum érme és régiségtára örizte.

 

 

Munkái: 1879. Hunyadvármegye neolith - kőkorszaki telepei.

1880. A Nádori barlangcsoporzat.

1887. A Róma uralom elötti Dácziának planeta cultusáról.   

1894. Ethnographische Analogien Ein Beitrag zu - Gestaltungs - und Entwicklungsgeschichte der Religionen.

1896. Hazánk népe ősi mythosának maradványai.

1897.A tordosi őstelep és hazánk népe ős mythosának maradványai.

1902. Hunyad vármegye földjének története az őskortól a honfoglalásig.

 

 


 

 

 

kossuth-zsuzsa.jpg


 

 Kossuth Zsuzsanna

   1817. II. 19.-1854. IV. 29.

 

 

         Magyarország főápolónője az ápolónőképzés alapítója.

 

 

Kossuth László és Weber Karolina gyermekeként születik Sátoraljaújhelyen.       1833 - ban a család Pestre költözik ahol testvére támogatásával tudnak megélni.      A fiatal Zsuzsanna testvérének segédkezik a törvényhatósági tudósítások szerkesztésében. 1841 - ben feleségül megy Meszlényi Rudolfhoz s a házasságból három gyermekük születik. 1848 - ban megözvegyül, nehéz körülmények közt él, majd Pest feladása után Debrecenbe költözik. 1849. elején kapcsolódik be a honvédség egészségügy szervezésébe, a tábori korházak főápolónője lesz, több mint hetven tábori korházat létesít. Felszólítja a magyar nőket, lányokat, hogy önkéntes munkát válaljanak a korházakban. A világosi fegyver letétel után Aradon fogják el és Pestre hurcolják ahol bíróság elé állítják. A hadifogjok mellette tanúskodnak ezért felmentik, gyermek nevelésből tartja fenn családját. 1851 - ben ismét bíróság elé állítják és elitélik, a pesti Újépületben raboskodik ahol meggyengül egészségi állapota, ezér egy bécsi rabkorházba viszik át. Az Amerikai Egyesült Államok nagykövete jár el szabadulása ügyében. Zsuzsanna megkapja szabadságát de örökre elkell hagyni hazáját. A megtört Zsuzsanna Brüsszelben telepedik le ahol csipkeverő üzemet működtet, de a bécsi rendőrség rendszeres zaklatása miatt nincs maradása. Az Államokba menekül ahol ismét csipkeverő üzemet működtet, rabsága a nehéz évek és egyre gyengülő szervezete végül legyőzi őt s 37 éves korában éri a halál New Yorkban. Nevét utcák, iskolák, szobrok örzik életéről Kertész Erzsébet írt könyvet " Kossuth Zsuzsanna " címen.

 

 

 

 

 

 

hugonnay-vilma.jpg


     

 

 Gróf  Hugonnay Vilma

1847.IX.30. - 1922.III.25.

Az első női orvos , 1879-ben diplomázik Zürichben.

 

 

Grófi családban születik 1847. szeptember 30. Nagytétényben.Az otthoni tanulmányait Pesten fejezi be Perbestei Mária intézetében. Vilma tizennyolc éves, mikor férjhez adják a földbírtokos Szilassy Györgyhőz. A házasságból egy gyermekük születik, a házassága boldogtalan, egyhangú, unalmas. Míg férje éli a vidéki nemesek kicsapongó életét, Vilma többre vágyik. 1869-ben értesül arról, hogy Zürichben a nők is mehetnek egyetemre, a mindig tanulni vágyó Vilma megszerzi férje engedélyét és 1872-ben beíratkozik az egyetem orvosi szakára. Nehezen él de boldog és új ismeretségeket köt. 1879-ben szerzi meg orvosi diplomáját, kinn dolgozik a sebészeti klinikán, majd egy év elteltével hazatér. Itthon nehézségei akadnak de nem keseredik el hanem beül az iskolapadba és leteszi az egyetemhez szükséges érettségit. 1881. az érettségi, a diploma, az orvosi kamara támogatása mind hiába elutasítják kérelmét. Időközben magához veszi kisfiát és Pesten telepednek le, szülésznői vizsgát tesz és megírja " A nők munkakönyve " című tanulmányát. 1887-ben ismét férjhez megy Wartha Vincéhez aki mindenben segítője és társa lesz, egy kislányuk születik a házasságból. 1895. nagy forduló az életében mert királyi rendelet teszi lehetővé a nők tovább tanulását felsöbb intézményekben. 1887-ben elfogadják orvosi diplomáját és megkezdheti praxisát. 1907-ben jelenik meg az általa fordított mű " A nő mint háziorvos " címen. Kiáll a női egyenjoguságért a nők tovább tanulhatásáért, 1914-ben elvégez egy katona orvosi tanfolyamot s tizennégy vidéki városban szervez betegmegfigyelő állomásokat. Egészen élete végéig mint orvos dolgozott. 1922. március 25. éri a halál, a Keresztúri temetőben temetik el majd 1980-ban a Kerepesi úti temetőbe szállítják hamvait.

 

 

Vilma doktorasszony

/ életrajzi regény / Kertész Erzsébet

 

 

 

 

 

zrinyi-ilona.jpg


 

 

Gróf Zrínyi Ilona

1643 - 1703

 

A várvédő fejedelemnő.


 

 

IV. Zrínyi Péter bán és Frangepán Katalin gyermekeként születik Ozlaj várában. A szülők korán kezdik tervezni leámyuk jövőjét s választás az Erdélyi fejedelem fiára I. Rákóczi Ferencre esik. A fiatal grófnő igényesen, gazdagon, összeállított hozománnyal indul útnak Erdélybe, ahol 1666-ban megtartják a menyegzőt. Ilona hamar szembesül anyósa Báthory Zsófia mindenkit maga alá rendeló természetű nagyasszonnyal. 1672-ben születik leányuk Júliánna, Báthory Zsófia szigorúan ellenőrzi, felügyeli Ilonát. A Munkácsi fagyos családi környezetet neheziti az a helyzett, hogy Ilona rokonai egy összeeskűvésbe rántják a határozatlan, ingatag természetű férjet I. Rákóczi Ferencet. Az összeeskűves elbukik, apját és nagybátyját kivégzik, öccsét besorozzák a császári hadseregbe nevétől megfosztva, anyját és hugait kolostorba hurcolják, vagyonukat elkobozzák. Míg a Zrínyiek és Frangepánok buknak addig a jezsuita, császárhű Báthory Zsófia kieszközöli fia szabadulását. 1676-ban születik fiúk a későbbi fejedelem II. Rákóczi Ferenc. Az öröm nem sokáig tart meghal férje így Ilona magára marad gyermekeivel, a császár és a jezsuita hiénák közt. Ilona ellen áll, kitartó és erős kézzel írányítja bírtokait, szemelött tartva gyermekei érdekeit. Sok időt tölt Munkácson és Tokaji bírtokain s ezen időszakban ismerkedik meg a fiatal Thököly Imrével akivel 1682-ben lép házasságra. / Közös gyermekeik korán meghalnak. / Válozó idők jönnek, a magyarok kezdenek ébredezni, a török uralom egyre gyengül s a császari csapatok összefogva a magyar erőkkel végleg kiűzik az országból a törököket. Thököly távol a harcokban így Ilonára hárul a védelem, a hős fejedelemasszony 1683. és 1688. között védi  Munkács várat először a törökökk majd a császáriak ellen küzdve. Ilona hiába vár segítséget Thököly késik s a várbeliek közül sokan elárulják a fejedelemnőt. 1688-ban a császár végső csapást mér a fejedelemasszonyra akinek felkell adnia a várat. Ilonát és gyermekeit Bécsbe hurcolják, elszakítva férjétőé és hazájától. Ilonától elválasztják gyermekeit, ekkor látja őket utoljára. Júliánnát és Ferencet is németnek nevelik / sokáig nem is beszéli a magyart II. Rákóczi Ferenc. / Júliánnát egy osztrák tisztel házasítják meg a gyermek Ferencet szigorú ellenőrzés alatt tartják, bár rangja Erdély hercege de önállóságától megfosztják. 1690-ig raboskodik Ilona mikor is egy fogoly cserének köszönhetően szabadul. A fejedelemasszony követi férjét, a nehéz, rögös úton a számüzetésben. Egy fiatal leány akit születése a legelőkelőbbek közé emelte, egy fiatal anya és fejedelemnő aki nem a kényelmes, főúri életet választotta, volt bátorsága harcolni, kűzdeni, jogaiért, gyermekeiért, függetlenségéért. A magyar történelem egyik legkiemelkedőbb nőalakja volt Gróf Zrínyi Ilona. 1703-ban Nikodémiában éri a halál, abban az évben mikor fia II. Rákóczi Ferenc Erdély fejedelme magyar országon kibontja a szabadság zászlaját.  Hamvait 1906-ban hozzák haza magyar urszágra.

 

   

Nevét, alakját iskolák, szobrok utcák, festmények őrzik tovább.

 

 

Könyvek:

Dénes Zsófia - Zrínyi Ilona  

Kertész Erzsébet - A fejedelemasszony

Passuth László - Sasnak körmei közt

 

 

 

 

 


 

kantorne.jpg


 

 

 Kántorné  Engerhald Anna

1791 - 1854

 

"Az első Gertrudis"

 

 Nagyszeben születik és a korán árvaságra jutottkislányt Grizik pesti német színész és drámaíró neveli. 1809-ben indul pályája Kazinczy Ferenccel való ismeretsége lévén. Kitartásásnak, szorgalmának köszönhetően hamar meg tanul magyarul / szász származású / s a magyar színjátszás egyik kiemelkedő alakja lesz, nagy drámai színésznő. 1809-ben köt házasságot Kántor Gerzson komikus színésszel. Legnagyobb sikereit Pozsonyban és Erdélyben aratja. 1847-ig ő is a vándor színészek életét éli járva az országot. A Pesti Magyar Színház építkezésésn ő is részt vesz de betegsége miatt nem tud eleget tenni a meghívásnak, a színház ezt nem tolerálja a színésznőnek és soha többé nem hívják. Kántorné Marosvásárhelyre költözik ahol a színház pénztárosa, 1851-ben lép színpadra utoljára.

 

Életének, pályájának Kertész Erzsébet állít emléket az   

' Első Gertrudis " címú könyvében.

 

 

Fontosabb szerepei: 

Shappo

Erzsébet - Stuart Mária 

Gertrudis - Bánk bán 

Ilka - Szécyi Mária 

Báthory Mária

 

" - Ő volt a legkíválóbb tragikai művésznője a régebbi magyar színészetnek. " 

Szigligeti Ede

 

 

    

 

 

 

perenyine.jpg

 

 Perényiné

Kanizsay Dorottya 

149? - 153?


" Népünk nagy   temetője Mohács."

 

 

490? körül születik a XV. - XVI. században élt magyar főúrnő Kanizsay Miklós Soproni bán leánya. Születésének és halálának körülményei ismeretlenek. / utóljára 1532-ben említik nevét. /  Kétszer ment férjhez: előbb Geréb Péter nádorhoz majd annak halála után Perényi Imréhez. Kanizsai Dorottya háza ismert, népszerű hely volt ahová szívesen küldték az ország főrangjai leányaikat neveltetésre. 1519-ben vissza vonultan él, második férje halála után a környék papjaival és jobbágyaival eltemetetti a mohácsi csata hőseit, meg adva nékik a végtiszteletet. A szegények, elesettek, gyámolítója lesz a halál Sárváron éri testvére házában.

 

 

  Nevét: iskolák, alapítványok, korházak, múzeumok őrzik tovább

 

 

 

 

 

 

 

  

 

brunszvik-terez.jpg

 

Brunszvik Teréz  grófnő   

1775.VI.27. - 1861.IX.23.

 

 

Az első magyarországi óvodák alapítója

 

 

Brunszvik Antal és Seeberg Anna első gyermekeként születik Pozsonyban. A gyermek, királynői keresztanyja után / Mária Terezia / kapja nevét. A fiatal grófnő, testvéreivel színvonalas, előkelő neveltetetésben részesül. Egyik Bécsi tartózkodásuk idején, ismerkednek meg Beethovennel , aki gyakran vendégeskedik a család Martonvásári birtokán s haláláig/ 1829. / a család barátja volt. / Több művét is a családnak ajánlotta. / Húgai férjhez mennek, s bár akdnak kérői, Teréz sohase ment férjhez. Már fiatalon élvezi a gyermekek társaságát, és szivesen foglalkozik tesvérei gyermekeinek nevelésével. A környező országokat járja, hogy minéltöbbet tudjon meg, a gyermek nevelésről. Svájcban ismerkedik meg Pestalozzival aki nagy hatással volt rá későbbi élete folyamán. 1828-ban szervezi meg első óvodáját Pesten, amely " Angyalkert " néven nyitja meg kapuit. A kezdeti lépések után, keresi a lehetőségeket, a támogatókat az újabb intézmények létrehozásához. Korának egyik legműveltebb asszonya, és köreiben megfordul az akkori értelmiségiek színe-java. Később segédkezik unokahúga Teleki Blanka leánynevelő intézetének létre jöttében. Egész életét, vagyonát nemes ügyért áldozta fel, fontos volt számára a gyermekek, az ifjúság erkölcsös jóra nevelése. Támogatta ai ipari iskolákat és nagy hangsúlyt fektetett a leányok nevetetésére is. Haláláig, közel nyolcvan óvodát alapított. Végső nyughelye a Martonvásári köztemetőben található a Brunszvik mauzóleumban.

 

 

Emlékét - nevét, számtalan fesrmány, utca, iskola, óvoda,szobor és alapítvány őrzi.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

deryne.jpg

 

Déryné Széppataki Róza   

  1793. XII. 23. - 1872. IX.29.

 Színésznő,műfordító a magyar opera játszás egyik alapítója.

 

 

Egy karácsony estén kezdődött regényes élete a korai színjátszás és operajátszás, legnagyobb alakjának Dérynének. Scenbach József és Riedl Nina gyermekeként születik Jászberényben. A jó hírű patikus aki fiú gyermekre vágyott, csalódott mikor meg mutatták neki a vézna testű, vörös hajú kislányt akit az elbeszélések szerint első felindulásában a falhoz akart vágni. Az apa miután elfogadta a tényt, hogy leánya született akit Rózának kereszteltek el, azonnal neki kezdet terveket szőni, hogy a leányt fiú ként neveli és orvosnak tanítatja. Terve nem valósult meg mert Róza ötéves korában meghal, felszabadítva a kislányt aki ismét lányruhákat hord és érdeklődését is a neki illő dolgokra irányíthatja. A magára maradt özvegy pesti rokonokhoz küldi Rózát és ez az utazás változtatja meg életét. Pesten találkozik először a színházzal, Láng Ádám kis fia csempészi be Rózát és barátnőjét apja színházába. Róza elhatározza, hogy próbát tesz, a bemutatkozás rosszul végződik s a megdöbbent rokonok értesítik anyját aki azonnal felutazik lányáért. Jászberényben csendes, egyhangú napok következnek de Róza hajthatatlan. Pofonok csattanak, fenyegetések, tiltások s mikor Scenbachné látja a helyzet reménytelen össze pakolja Rózát és Pestre viszi.Róza első szárny próbálgatásai csúfossan kudarcot vallanak, de kitart és 1810-ben megkapja első szerepét. A közönség azonnal szívébe zárja és többször tapsolják a függöny elé. Róza minden nap játszik, Benke József ekkor adja neki a Széppataki nevet és Vass Pál így nyilatkozik róla" - Hangja nagyon - nagyon tiszta és kellemes. " Róza ezen időkben megy feleségül színésztársához Déry Istvánhoz. Pesten a helyzet rosszabodik, a Hacker-szálát bezárják a Rondellát lebontják s kőszínháza csak a német társulatnak van, a magyar színészeknek nincs helye a fővárosban. A házassága Déryvel megromlik, a férj állást kap egy barátja bírtokán és elfogadja a biztos jövedelmet a bizonytalan jövő helyet. Róza nem tart férjével a színpadot választja, nehéz, szűkös idők jönnek de utra kell. Déryné bejárja az országot, Arad, Pest, Debrecen, Szeged, Kassa, Kolozsvár, Nagyvárad, Brassó, Eger, Miskolc. A színészek ott játszanak ahol csak lehet, legyen az istálló, fogadó, vagy éppen piactér. Déryné az ország leghíresebb színésznője lesz és sok felkérést kap, hívják külföldre is de nem hagyja közönségét, magyar nyelvét, bármit is kínálnak fel neki. A fellépések mellett műfordítással is foglalkozik. A változás akkor következek be életében mikor építeni kezdik a Pesti Magyar Színházat, részt vállal az építkezésen s a megnyító színház tagja lesz. Sikeres, drámában, operában, vígjátékban, de az idő múlik és a pesti árvíz idelyén /1838./ nem kímélve magát részt vesz a mentésben, hangja ekkor veszti el régi fényét, csillogását. A hálátlan közönség egyre többször kritizálja, régimódinak, öregnek titulálják s a figyelem a feltörekvő Laborfalvy Róza és Prielle Kornélia felé irányul. / Mind kettőt Déryné segíti, és tanítja pályályuk elején. /  A kiábrándul Déryné Erdélybe utazik ahol régi közönsége ünnepli nagy díváját. 1847-ben vonul vissza a színpadtól és férjéhez költözik. Az 1848. -1849. szabadságharc leverése után, régi ismerőseit, barátait bújtatja. Csendes, magányosságban él elkezdi írni naplóját. 1863-ban egy apátnő szerepében lép utóljára a színpadra. A közönsége akit soha nem hagyott el most teljesen elhagyta őt aki a korai színjátszás és operajátszás legnagyobb egyénisége volt. A miskolci Szent Anna temetőben, a szegények temetőjében temették el, virágok, koszorúk, kisérők nélkül.

 

 

 

" Ha Déryné meghal, egy egész korszak száll vele sírba. " 

Lendvayné Hivatal Anikó

 

 

 

Főbb szerepei:

Melinda - Bánk bán

II. Katalin - Kegyencek

Éj királynője - Varázsfuvola

Donna Anna - Don Giovanni

Desdemona - Othello 

Norma - Norma

Romeó - Romeó és Júlia

 

 

Fordításai: 

A negyven esztendős férfi

Kis cigánylány

Májusi nap

A tizenhat éves királyné 

Aranyműves leányka

Jó barátok

Paulina

 

 A hazai színpadokon és filmekben olyan nagyságok keltették életre alakját mint Bajor Gizi, Tolnay Klári, Töröcsik Mari, Pitti Katalin.

 

Film / Kalmár László 1951/ 

 

Déryné - Tolnay Klári

Déry - Szabó Sándor

Murányi - Bilicsi Tivadar 

  Murányiné - Turay Ida 

Szentpéteri - Sárdi János

 Katona József - Molnár Tibor

 

 

Könyvek: 

Karcsay Kulcsár István: Így élt Déryné   

Herczeg Ferenc: Déryné ifiasszony     

 Talpassy Tibor: A magyar színjátszás hőskora

 Székely György - Cenner Mihály - Szilágyi István: 

 A magyar színjátszás nagy könyve

 

 

 

 

 

 

 

lorantffy-zsuzsanna.jpg

 

Lorántffy Zsuzsanna 

1600 - 1660  

 Az iskolaalapító  fejedelemasszony.

 

 

Lorántffy Mihály és Zeleméri Borbála leányaként született a Onódi várban 1600-ban. 1608-ban költözik a család, újbirtokára Sárospatakra. Zsuzsánna fiatalon jut árvaságra, kilenc éves mikor édesapját, tizennégy mikor édesanyját is elveszítí. 1616. tavaszán lesz felesége I. Rákóczi Györgynek a későbbi Erdélyi fejedelemnek. A házasság, boldog és harminckét évig tart, négy fiúk születik de csak kettő éli meg a felnőtt kort, Zsigmond és a későbbi fejedelem II. Rákóczi György. A család 1630-ban Erdélybe költözik, mikor férjét fejedelemmé választják, de a központ továbbra is Sárospatak marad. Sárospatak a nagyasszony életében élte fénykorát. Férje oldalán kitűnő munkát végez a Habsburg ellenes harcok idején, ezek mellett nagyszerű kertész és gazda. / Ezen időkben jelenik meg a tokaji aszú. / Férje halála után, végleg Sárospatakra költözik, nevéhez fűződik a vár átépítése / A Lorántffy erkély /, és bővítése. Sokat dolgozik a Sárospataki iskola és kollégium fejlesztésén, bővítésén, hazai és külföldi professzorokat / Comenius / hív meg. A kollégium a református egyházi és pedagógiai megújulási törekvések központjává építette ki. Egész életét az iskolái - kollégiumai fejlesztésére, bővítésére áldozta. A Sárospataki várban éri a halál 1688. április 18-án, a várkápolna alatti kriptában helyezték végső nyugalomra.

 

Émlékét: szobrok, képek, iskolák, kollégiumok, utcák őrzik tovább.

 

 

 

 

 

teleki-blanka.jpg


 

 

Teleki Blanka grófnő 

1806.VII.5. - 1862.X.23.   

 

Tanár az első leánynevelde alapítója.


 

 

Erdélyi arisztokrata családban születik, Teleki Imre és Brunszvik Karolina gyermekeként. Fiatal éveiben, Müchenben és Pozsonyban tanult, festészetet, szobrászatot. Nagy hatással volt rá nagynénje Brunszvik Teréz grófnő, aki gyakran magával vitte utazásai alkalmával. A fiatal Blanka, Pesten nagynénje házában találkozik a kor ismert éertelmiségeivel, akik szintén nagy hatással vannak rá. Bár apja szeretné, ha leánya a tisztes, férjezett asszony életét élné, de Blanka a tanítás mellett dönt. Blanka felismeri  milyen hiányos, elmaradott, magyarországon a leányok neveltetése. Hosszú viták, érvelések, győzködések után az apa támogatja leányát, s így 1846-ban megnyithatja intézetét. Ez volt az első hivatalos leánynevelő intézet, ahol szakszerű tanítás volt, az intézetbe az ország előkelői küldik gyermekeiket, és igen népszerű lesz. A forradalom idején, be kell zárnia iskoláját, ahol többek közt tanít Lővey Klára, akihez haláláig mély barátság fűzte, és fiatalon elesett szerelme Vasváry Pál is. Teleki grófnő gyakran ír cikkeket is és felemeli hangját a forradalom idején /1848-1849/, ezért mikor a császári csapatok közelednek Budához menekülnie kell. Debrecenbe, Nagyváradra, majd Szegedre menekül. Cikkeket ír, támogatja és relytegeti a forradalmárokat ezért 1851-ben elhurcolják. A Pesti Újépületbe zárják, 1853-ig raboskodik itt mikor is tíz évi várfogságra ítélik és Kufsteinba szállítják. Politikai elítéltként a legrosszabb körülmények közé zárják társával Lővey Klárával együtt. A rosszkörülmények, az álandó hideg, a levegőtlenség kikezdi egészségi álapotát. A szabadulásakor, egy összetört, gyenge árnyéka hajdani voltának, testvéréhez megy Párizsba ahol nem sokkal szabadulása után 1862-ben éri a halál. A montparnasse-i temetőben helyezték végső nyugalomra.

 

 

Emlékét - nevét: iskolák, utcák, emléktáblák, festmények őrzik tovább.

 

Könyvek:
 

De Gerando Ágoston - Teleki Blanka élete

Szathmáry Károly - Teleki Blanka életrajza   

Kertész Erzsébet - Teleki Blanka

 

 

Életét többször is feldolgozták: alakját Almási Éva formálta meg hűen bemutatva ki is volt, gtóf Széki Teleki Blanka.

 

 

 

 

 

 

leovey-klara.jpg


 

 Leövey Klára 

1821.III.25 - 1897.IV.8

  

Tanár, forradalmár.

 


 

Máramarosszigeten születik, Leövey József és Szathmáry Eszter gyermekeként. Édesapja halála után, a családi vagyon hamar elkallódott. A fiatal leány nevelésével anyja foglalkozik, aki zenére és énekre is kiképezte gyermekét. 1836-ban alakult Máramarosszigeti jótékony egyesületnek aktív tagja, színművekben lép fel és énekel. 1846-ban lesz Teleki grófnő iskolájának tanára, és a grófnő társa és barátja. Amikor a császári csapatok Buda felé közelednek, Klárának politikai nézetei miatt menekülnie kell, Teleki grófnővel együtt. Debrecenbe menekülnek ahol sebesült honvédeket ápolnak, majd Nagyvárad és Szeged az úti cél. A szabadságharc leverése után, Teleki grőfnő megbízásából Pesten tartózkodik, ahol nehéz sorsú, hazaszédelgő honvédeket támogat. 1851-ben mikor a hazájához hű Teleki Blankát elhurcolják, levelezési alapján jutnak el Klárához akit szintén elhurcolnak. Mindketten a Pesti Újépületben raboskodnak. 1853-ban a két várfogságra ítélt nőt átszállítják Kufsteinba, ahová a leghirhetebb politikai foglyokat zárták. Klára 1856-ban szabadul fogságából és hazatér. 1859-ben visszatér szülővárosába ahol unoka testvére leányát neveli tőbb hasonló korú leánnyal együtt. A házban nevelő intézetet létesít, amit hamarosan bővíteni kell. A sikeresen működő intézetet a Habsburg-ház nem nézi jó szemmel és a neveldét 1861-ben bezáratják. Ezen időben Pesre utazik unokatestvérével, és felveszi a kapcsolatot a szabaduló Teleki grófnővel. Klára Teleki Blanka társaként Párizsba utizik a grófnővel. 1862-ben Teleki Blanka halála után, még két évig tartózkodik Párizsban és gyermek neveléssel foglalkozik. 1865. hazatér és Erdélyben Teleki Miksa gyermekeinek lesz nevelője. Újságírással is foglalkozik és megindítója volt a Máramarosszigeti című folyóiratnak, melyben rendszeresen publikál, de jelennek meg cikkei a Pesti lapokban is. 1889-ben a rohamosan fejlődő Budapestre költözik ahol a társadalmi és irodalmi élet tevékeny tagja lesz. A hazaszeretetben leélt tevékeny életének, egy végzetes baleset vetett véget, 1897-ben egy omnibusz elgázolja. A fővárosban búcsúztatták el, de végső nyughelye a Máramarosszigeti református temetőben van édesanyja mellett, a családi sírboltban.

 

Emlékét - nevét: iskolák, utcák, alapítványok őrzik tovább.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

lebstuck-maria.jpg


  

 

Lebstück Mária   

1830.VIII.15. - 1892.V.30.

 


 

 

" Mária főhadnagy"

 

 

Gazdag kereskedő családban születik, 1830. augusztus 15-en Zágrábban. Fiatal éveit Bécsben tölti, nagybátyja házában s itt csatlakozik férfinéven  /Lebstück Károly/ a forradalomhoz. 1848. a Bécsi forradalom leverése után a magyar szabadságharchoz csatlakozik. Kitűnő honvéd, a Kápolnai csatában megsebesül, hősiessége és bátorsága pelda mutató, előléptetik hadnaggyá majd főhadnaggyá. Buda visszafoglalásánál is ott harcol és itt ismeri meg férjét Jónák Józsefet. A rövid ideig tartó házasságból egy fiúk születik. A szabadságharc leverése után, elveszti férjét, ő maga pedig Aradon esik fogságba. Családja kitartó, közbejárásának köszönhetően sabadul de elkell hagynia magyarországot. orvátföldön él ahol megismerkedik második férjével a festő Pasch Gyulával. 1851-től Gyulán él, férje halála után 1870-től nagy nyomorban él és mosónőként dolgozik. 1880-ban költözik fiához Újpestre és itt is hal meg 1892. májusában. Sírja a megyeri temetőben található, ahol minden évben március 15-én megemlékeznek: hősiességéről, nagyságáról.

 

  

Jókai Mór 1892-ben emlékezik meg róla " A Női honvédhadnagy " című írásában. 

 

 

 

Huszka Jenő és Szilágyi László pedig 1942-ben írta meg máig

is sikeres operettjét a Mária főhadnagy - ot.

 

 

 

 

 

 

sass-flora.jpg

 

Sass Flóra

Lady Florence Finnian Baker

1841. VIII. 6. - 1916. III. 11.

Afrika kutató

 

 

A Kecskeméten őshonos családja 1703-ban nyeri el a nemesi rangot. A XIX. században az ország külömböző részeire szoródik szét a család, Flóra szülei Erdélyben telepednek le. A családi békét felbujtott oláh parasztok verik szét, szüleit és fivérét kegyetlenül lemészárolják. Flóra életét annak köszönheti, hogy oláh dajkája magáénak vallotta így nem bántották. Az árvaságra jutott Flórát egy örmény család vette magához innen ered a ritkán használt második családi név a Finnián. A nevelő apja Bem seregében harcolt s a szabadságharc eleste után a családnak menekülnie kellett. Török országban telepednek le ahol a gyermek Flóra eltűnik és rabszolgának adják el. 1859-ben vásárolja meg Samuel White Baker angol mérnök a szépséges Flórát és feleségül veszi, ettől kezdve hűséges társa Bakernek. A férj mielőtt hazatérne úgy dönt, hogy elutaznak feleségével egy afrikai vadászatra. Afrikába érve értesül arról, hogy két honfitársa kutatásokat végez a Nílus forrásának eredetéről. Baker úgy határoz, hogy a vadászat helyett maga is útra kel és saját költségén expedicíót szervez, ekkor kezdődik el kettejük kalandokkal, nehézségekkel, betedségekkel teli utazása. A házaspár számos elismerésben részesül, terjesztik a brit örökséget, harcolnak a rabszolgaság ellen és úttörő szerepet vállanak a civilizácíó terjesztésében is. Flóra hamar kiismeri a Nílus - völgyi emberek életét, szokásait, kultúráját, kiváloan beszél angolul, magyarul, németül, arabul, románul, ezek mellett ért a fegyverekhez és nagyszerű lovas is. Élete végén visszavonultan élt férjével Devonshireben annak 1893 - ban bekövetkezett haláláig. 1916 - ban éri a halál Flórát, hamvait és férje maradványait örző szarkofágot Grimleyben, egy Worcester környéki kis falu templomkertjében helyezik el.

 

Utazások:

1861. első afrikai út.

1864. az Albert - tó felfedezése

1869. a Szuezi csatorna megnyitása

/ bizottsági tag /

1889. Szudán-tó

/ Itt nevezik el a benszülöttek Hajnalcsillagnak. /

 

Felfedezések:

Albert - tó. Murchison vízesés.

 

Könyve:

Morning Star - Rabszolgák földjén 1870 - 1873.