Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Királynők és királynék

2011.02.19

 

 

Kép

Gizella

985-1059

III. Civakodó Henrik és Burgundiai Izabella bajor hercegi pár leánya.

995-ben Géza magyar fejedelem kéri meg kezét fia, István számára. Az esküvőt német földön tartják meg 996-ban. Magyarországra magával viszi a nyugat szokásait, öltözködési stílusa hamar elterjed a nemesség köreiben. A fiatal királyné mindenben támogatja férjét, I. Istvánt. Megerősítve hatalmukat számos templomot, apátságot alapítanak. Számos ajándékot adományoznak az egyháznak, köztük azt a székesfehérvári templomnak készült miseruhát, mely az ő keze munkáját őrzi s  későbbi magyar királyok koronázási palástja lett. I. István halála után méltatlanul bánnak vele, birtokai nagy részét elveszik, ezért vonul vissza hazájába, ahol a passaui kolostorba lép be, s itt is hal meg mint a rendház főnökasszonya.

1975-ben boldoggá avatják. 

 

 

Kép

Gertrudisz

1185 -1213

 

IV. Bertold és Rochlitzi Ágnes merániai fejedelmi pár leánya. II. András magyar király első felesége,házas-ságuból született gyermekeik: Mária, IV. Béla, András és Szt. Erzsébet. Amíg II. András külföldön viselt háborút, addig Gertrudisz megerősítve helyzetét, családját helyezte a magyarok elé. A főnemesség egy csoportja összeesküvést szervezett. A gyanútlan királynét vadászatra hívták a pilisi erdőbe, ahol kegyetlenül meggyilkolták.

 

 

Kép

 

Ilona

???? -1161

I. Uros szerb nagydzsupán leánya. II. (Vak) Béla magyar király felesége. Ilona mindenben férje oldalán állt. Nagy része volt az aradi országgyűlésen rendezett mészárlásban.  1131-ben Kálmán király híveit ölték meg.  Férje halála után fia,  I.  Géza kerül a trónra, de kisebb fiai nem elégednek meg a hercegi címmel, s külföldön keresnek támogatókat. Géza halála után a testvérek egymás ellen fordulnak, s a trónért vívott harc haláláig folytatódott.

 

 

laszkarisz-maria.jpg

Laszkarisz Mária

1206 - 1270

Laszkarisz Tódor nikeai császár és Angela Anna leánya. II. András

megkéri a kezét fia, a késöbbi IV. Béla számára, és 1218-ban

Magyarországra hozza. 1220-ban tartják az esküvőt és a koronázást, 

a házasságból tíz gyermek születik:  köztük a késöbbi V. István és

Szt. Margit. Mikor a tatárok az országra törnek, menekülni kényszerül,

s a hosszú út alatt két gyermekét is  elveszti. A tatárjárás után

visszatérnek, és férje oldalán nekilátnak az ország újraépítésének -

ehhez saját ékszereit is eladja. Ebben az időben kezdik  építeni a

budai várat /1242 /. Életét a férje és a fia közötti viszály, és Béla fia

halála keseríti meg. Halála után férje mellé temetik el az esztergomi

ferencesek templomába.

 

 

 

beatrix.jpg

 

 

Beatrix

1457 - 1508

I. Ferrante és Chiaromontei Izabella leánya.

A nápolyi királylányt 1474-ben jegyzi el Mátyás király és 1476-ban  nőül veszi. Beatrix nagy hatással van a királyra, fényes udvartartásával az olasz reneszánsz mesterekkel lenyűgözi Mátyást, és sikeresen szigeteli el a magyaroktól. A király halála utánmagának követeli a trónt. Sikeresen félreállítja Corvin Jánost. Esztergomban rendezkedik be, és II Ulászlót támogatja házasság reményében. Ulászló nőül veszi, de soha nem ismeri el házasságukat. Bakócz Tamás a szertartás szövegében szándékosan hibát ejt, és Beatrix késön jön rá, hogy kijátszották. 1492-ben anyagi helyzete rohamosan romlik, míg végül elhagyja Magyarországot, és hazatér.Házasságát felbontják, megpróbálja jogait érvényesíteni, de hiába. Nápolyban temetik el a

San Pietro Mortire monostorában.

 

 

Kép

Kotramanics Erzsébet

1339 - 1387

 

Kotramanics István horvát bán és Piast Erzsébet kujáviai hercegnő leánya. I (Nagy) Lajos felesége, gyermekeik: Mária, /még gyermekként meghal/, Hedviga, a későbbi lengyel királynő, Mária, magyar királynő, és Katalin. Anyósa halála után helyzete erősödik és 1382-ben Lajos halála után teljes hatalomra tesz szert. A temetést követően a nemesekkel elismerteti Mária jogait és megkoronáztatja. Gara nádor támogatásával irányítják Máriát és az országot.A nemesség Zsigmondot akarja trónra ültetni és sürgetik a házasságot, délen viszont Károlyt támogatják, a nápolyi királyt. Erzsébet próbálja kijátszani Zsigmondot,a magyar földre érkező Károlyt pedig meggyilkoltatja. A helyzet egyre csak romlik, újabb lázadások törnek ki a délvidéken. Erzsébet azt hiszi, személye visszatartja a lázadókat, de téved. Kíséretét, köztük a nádort is lemészárolják, őt pedig lányával együtt elhurcolják. Erzsébet Velencétől kér segítséget, de terve kiderül és börtönében leánya szeme láttára kegyetlen módon megfojtják. 

 

 

maria.jpg

 

 

 

Mária

1371 - 1395

I. / Nagy / Lajos és Kotramanics Erzsébet magyar királyi pár leánya. 1382. szeptemberében Székesfehérvárott koronázzák királlyá. Rövid élete alatt belső harcok dúlnak az országban, még gyermek volt, mikor anyja írányítása alá került. Ingatag helyzetét tovább gyengítették a trónért vivott harcok. A nemesség által támogatott Luxenburgi Zsigmond lesz második férje / az első Orleansi Lajos volt/. A fiatal királynőt anyjával együtt fogságba ejtik a fellázadt délvidéken, de nem bántják, tartva az esetleges megtorlástól; anyját azonban meggyilkolják. Mária szabadulása után nem sokkal később, áldott álapotban veszti életét. Állítólag  lovasbaleset áldozata lett. 

 

 

hasburg-maria.jpg

 

Habsburg Mária

1505 - 1558

 

Anyja, /őrült/ Johanna  Kasztílía, Aragónia királynője, apja I. /Szép/ Fülöp osztrák főherceg, Németalföld uralkodója, Kasztílía királya. Mária 16, II. Lajos 17  esztendős, amikor 1522-ben egybekelnek. A fiatalok sehol sem kapnak támogatást,  a különböző érdekcsoportok, a széthúzó nemesség jellemzi a királyi udvart.  II. Lajos 1526-ban bekövetkezett hirtelen halála után Mária menekülni kényszerül. Menekülés közben megtámadják, kifosztják, kisérete nagy részét lemészárolják. Viszontagságok után tér vissza testvéréhez /I. Ferdinánd/, akit 1527-ben magyar királlyá koronáznak. Mária fiatal kora ellenére soha nem megy férjhez, bár több kísérletet tesznek rá, ő hajthatatlan marad. 1527-ben Németalföld régense lesz, több várat, palotát építtet, támogatja a művészeteket, és követként is közvetít testvérei között. Utolsó éveiben visszavonultan él Spanyolországban, egészen 1558-ban bekövetkezett haláláig. 1574-ben földi maradványait az Escorial kolostorba szállítják, ahol testvérei mellé temetik el.

 

 

 

 

dia1.jpg

 

Jagelló Izabella

1519 - 1559

Jagelló Zsigmond lengyel király és Sfróza Eleonóra milánói hercegnő

leánya. 1539- ben Székesfehérváron koronázzák meg, amikor

feleségül megy Szapolyai Jánoshoz. A fiatal királyné hamar

özvegységre jut, és amikor a török elfoglalja Budát, távozni

kényszerül. Erdélyben rendezkedik be; a pompát kedvelő királynét

1551- ben Fráter György lemondatja I. Ferdinánd javára. Izabella

lengyel földön talál menedékre, míg 1556-ban visszatérve átveszi a

hatalmat, bevonul Kolozsvárra 1558 augusztusában, s egy lakomán

legyílkoltatja az ország három legbefolyásosabb urát.

" Állítólag merényletre készültek ellene".  40 éves korában éri a halál,

egy rosszul végzett orvosi beavatkozás következtében.

A Gyulafehérvári  Székesegyházban  temetik el. Örökségét fia,

János Zsigmondveszi át, aki az  erdélyi fejedelemség hosszú

korszakának első uralkodója lesz.

" Sie tata volunt"

" A sors akarta így."

 

 

 

maria-terezia.jpg

 

Mária Terézia

1717 - 1780

VI. Károly német-római császár leánya, Ausztria főhercegnője. 1736-ban megy nőül Lotharingiai Ferenchez, tizenhat gyermekük születik a házasságból, köztük II. József, II. Lipót, és a trgikus sorsú Mária Antoniette, a későbbi francia királyné. 40 évig uralkodott, s bár háborúk jelezték uralkodását, mégis számos rendeletet hozott, és reformokat vezetett be. Sokat tett az oktatás- és hadügyben, átalakította az államrendszert és vámügyet. Az egyik legkiemelkedőbb magyar urlkodó volt. Mária  Teréziának köszönhető a Szent István koponyacsontok és a Szent Jobb visszaszerzése is, valamint 1771-től tartják augusztus 20-án

Szent István ünnepét.

" VITAM ET SANGUINEM PRO REGE NOSTRO! "

" Életünket és vérünket a királyért!"